Magyar Katolikus Lexikon > S > Szerbek


Szerbek, Alsó Szerbi, Sîrbi Unguri, Sârbi (az 1960-as évektől egyik falurészéről Florești, Bacău m., Moldva, Ro.): 1. falu a Tázló bal oldalán, a Szerbek patak völgyében. Közig-ilag Eszkorcén (Scorțeni) községhez csatolták. - A szájhagyomány szerint a 18. sz. 2. felében Áron, Császár, Geci, Simon nevű családok alapították. Szabadparaszti státus nélküli klekások, a bojár földjét művelték felesben. Lakói székelyes csángó nyelvjárást beszélnek. 1951: magyar tannyelvű isk-jában 2 tanító, 39 diák. - 2. plébánia. A 19. sz. elejétől Pusztina filiájából 1968: Florest néven alapították. Tp-át 1848: Assisi Szt Ferenc tiszt-ére sztelték, 1935: megújították, a mai Szűz Mária Kirnő-tp-ot 2002: építették. - Filiái 2005: Ardeoani, Enăchești, Răchitiș, Scorțeni, Strugari, Tescani. - Lakói 1930: 387, 1992: 613 fő; túlnyomó részük r.k.: 1842: 168, 1851: 89, 1858: 119, 1890: 241, 1930: 369, 1992: 540 lélek. Népességének többsége 1930: 369 m., 366 m. nyelvű. 1992: a katolikusok 55 %-a ismeri a m. nyelvet (Tánczos). H.P.

Gabor 1996:101. - Domokos 2001:116. - Gazda 2005:176.