szerbek: a déli szláv nyelvcsaládhoz tartozó, a Balkánon letelepedett szláv nép. - A 7. sz. közepén a Nyeszter és Prut torkolatvidékéről DNy felé vándorolva kerültek a Balkán fszg. Ny-i felére. Vidékenként vének tanácsa alatt zsupánságokba szerveződtek, közös hadakozáskor ezek a veliki župan (nagyzsupán) hatósága alatt állottak. Elismerték a bizánci birod. fennhatóságát, megkeresztelkedtek, de ezután is választott elöljáróik vezették őket. Mihály fejed. (1051-82) VII. Gergely p-tól (ur. 1073-85) kir. koronát és címet kapott. Halála után részeire szakadt országának - melyet addig gör. papok térítettek és oktattak - zsupánjai a g.kel. rítust választották. A dinasztiaalapító, Zétát Szerbiához csatoló, állama függetlenségét Bizánccal elismertető I. Nemanja (1168-96) az athoszi ktort tekintette vall. központnak. Az →invesztitúra-harctól távol fia, II. Nemanja István (1196-1227) 1217: kir. címet kapott III. Honorius p-tól, elérte, hogy 1217: érseküket a hazai papság köréből választhassák, tesvére koronázási szert-án a hitvallást K-i formában mondta. Több tart-ra szakadva, szomszédaiknak adózva, önállóságukat a bolgárok, Bizánc s a m-ok ellen védelmezték, több-kevesebb sikerrel. 1389: a tör elleni elveszített →rigómezei csata után a ~ lakta földek többsége tör., a Száva- Duna jobbparti ter-ek m. uralom alá kerültek, 1463: Bosznia, 1482: Hercegovina, 1499: Montenegró, 1521: Nándorfehérvár elestével földjük évszázadokig az Oszmán Birod. része. 1541-: betelepültek a mo-i hódoltságba is, a megszálló tör. katonaság és agáik egy része is renegát szerb volt. A visszafoglaló háború idején 1689: Arzen Černojević ipeki g.kel. pátr. híveivel együtt meghódolt, s elismerte urául I. (Habsburg) Lipótot (ur. 1657-1705). I. Lipót 1691. VIII. 20: befogadta a tör. elől a pátriárkával Mo-ra menekült ~et, s kiváltságokat adott nekik. A visszafoglalt D-mo-i vm-kben telepedtek le (Bánát, Bácska, Baranya), de szórványaik voltak a Duna mentén Pozsonyig. Az Oszmán Birod. gyengülésével fokozatosan önállósodtak, 1798: Montenegró függetlenné, 1817: Szerbia a bir-on belül önkormányzatú fejedséggé vált. A m. szabharc elleni harcaikért Ferenc József (ur. 1848-1916) D-Mo-on 1849-60: →szerb vajdaság és temesi bánság néven Bécsből irányított tart-t szerveztetett. 1867: az utolsó tör. helyőrség elhagyta Szerbiát, mely területek szerzéséért 1876-77: önállóan, 1877-78: Montenegróval és Oroszo-gal szöv-ben sikeresen háborúzott Töröko-gal. 1912-13: az I. és II. Balkán-háborúban szintén. 1914. VI. 28: szerb merénylő gyilkossága adott ürügyet az Eu. újrafölosztásáért vívott I. vh-ra, melyet Szerbia, ter-ét többszörösére gyarapítva, a győztesek szövetségeseként fejezett be. 1918. XII. 1: kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, amit az alkotmány fölfüggesztése után 1929. I. 6-: Jugoszláviának neveztek. 1941-44: a ném. megszállással Szerbia törzster-én csatlós állam lett; a komm. partizánok a megszállókat s a nem ~et egyaránt irtották, 1944. X-1945: m-ok, ném-ek, olaszok s az ang. hadifogságból hazaszállított menekült horvátok és szlovének tízezreit gyilkolták meg. A megnagyobbított határaival visszaállított Jug. ('testvériség-egység' országa) katonai, pol. és gazd. vezetői többségükben ~ voltak, pártállami uralmuk az 1989-i →máltai paktum után tarthatatlan lett. 1991. VI. 25: Szlovénia és Horváto., IX. 18: Macedónia, 1992. III. 3: Bosznia-Hercegovina kimondta függetlenségét, amit évekig tartó háborúskodásban megőriztek; az ekkor már 90 %-ban albán többségű Koszovó tart-t 2006: (is) a polgárháború fegyvernyugvását biztosító ENSZ-csapatok ellenőrizték. A 2003. II. 4: kötött Szerbia-Montenegró államszövetség (bár mindkettőt többségében ~ lakják) az Eu. Unió kívánsága ellenére 2006. V. 21: tartott montenegrói népszavazás után megszűnt, VI. 3: Montenegró ismét önálló állammá lett. - A m. uralkodóházban szerb volt I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) felesége, Boszniai Erzsébet (†1387), Mária kirnő (ur. 1382-95) anyja. - Lélekszámuk Mo-on 1900: 437.737 (Horvát-Szlavóno-ban 610.809, össz. 1.048.645); 1910: 461.516 (Horvát-Szlavóno-ban 614.955, össz. 1.106.471); a trianoni országcsonkítás után 1920: 17.132, 1930: 7031, a Délvidék visszacsatolása után 1941: 126.023 fő. 88

Tudománytár XIII. (Luczenbacher János: A ~ és m-ok) - Kállay Béni: A ~ tört. 1780-1815. 1. köt. Bp., 1877. - Lukics Demeter: A mo-i ~ viszonya az egyh. unióhoz. Ért. Uo., 1889. - Hilferding A.: A ~ és bolgárok tört. Ford. Kiss Simon. Nagybecskerek, 1890. - Thim József: A ~ tört. a legrégibb kortól 1848-ig. Uo., 1892. - Dudás Gyula: A bácskai és bánsági ~ szereplésének tört. a 16. és 17. sz-ban. 1526-1711. Zombor, 1896. - Juga Velimir: A magyar szt korona országaiban élő ~. Bp., 1913. (Nemzetiségi ismertető kvtár 4.) - M. stat. évkv. 1933:11.

Szerbek, Alsó Szerbi, Sîrbi Unguri, Sârbi (az 1960-as évektől egyik falurészéről Florești, Bacău m., Moldva, Ro.): 1. falu a Tázló bal oldalán, a Szerbek patak völgyében. Közig-ilag Eszkorcén (Scorțeni) községhez csatolták. - A szájhagyomány szerint a 18. sz. 2. felében Áron, Császár, Geci, Simon nevű családok alapították. Szabadparaszti státus nélküli klekások, a bojár földjét művelték felesben. Lakói székelyes csángó nyelvjárást beszélnek. 1951: magyar tannyelvű isk-jában 2 tanító, 39 diák. - 2. plébánia. A 19. sz. elejétől Pusztina filiájából 1968: Florest néven alapították. Tp-át 1848: Assisi Szt Ferenc tiszt-ére sztelték, 1935: megújították, a mai Szűz Mária Kirnő-tp-ot 2002: építették. - Filiái 2005: Ardeoani, Enăchești, Răchitiș, Scorțeni, Strugari, Tescani. - Lakói 1930: 387, 1992: 613 fő; túlnyomó részük r.k.: 1842: 168, 1851: 89, 1858: 119, 1890: 241, 1930: 369, 1992: 540 lélek. Népességének többsége 1930: 369 m., 366 m. nyelvű. 1992: a katolikusok 55 %-a ismeri a m. nyelvet (Tánczos). H.P.

Gabor 1996:101. - Domokos 2001:116. - Gazda 2005:176.