Magyar Katolikus Lexikon > S > Szerafin


Szerafin, Szt, OFMCap (Montegranaro, Itália, 1540.-Ascoli, 1604. okt. 12.): kolduló barát. - Fiatal korában pásztor. Amikor szülei meghaltak, többszöri elutasítás után Tolentinóban lépett a r-be. 1556: Jesiben öltöztették be, 1557: tett fogadalmat. A lelki életben gyorsan haladt előre, kétbalkezessége miatt azonban sok dorgálásban volt része. A nép nagyon szerette, csodás gyógyulások is történtek imádságára. - Ü: okt. 12. **

Schütz IV:51. - NCE XIII:105.

Szerafin, Serafinus (†1104?): érsek. - A MA-ban 1095-1104: esztergomi érs. Szt László kir. udvari kp-ja, 1086: kancellárja. 1096: Piacenzában László kir-t javasolta a keresztes háború hadvezéréül. 1099: Könyves Kálmán Tarcalon kiadott első törvénykv-ét Albericus nevű papjával leíratta. 1099. VI. 11: pp-ké szent. Hermann diákonust, akit IV. Henrik Prága pp-évé nevezett ki. 1104: Esztergomban zsinatot tartott. - Utóda a kir. kancellárságban 1093: Timót; a kir. kpna ispánságában 1091: Fáncsika, Esztergomban 1105: Lőrinc. 88

Török 1859:23. - Mendlik 1864:28. (9.) (s.v. Seraphinus; 1094: érs.) - Gams 1873:380. (10.) (s.v. Serafinus; 1104-04: érs.) - Pauler II:683. - Péterffy I:40. - MTK I:98. - Schem. Strig. 1918:XXIII; 1982:30.