Magyar Katolikus Lexikon > S > Szentgyörgy


Szentgyörgy, Rednekszentgyörgy, Baranya vm. (Sveti-Juraj, Ðurad, Ho.): egykori ágostonrendi perjelség a Dráva déli oldalán, Valpótól északnyugatra. 1332-35: a pápai tizedjegyzék említi. H.F.L.

Györffy I:386.

Szentgyörgy, Pozsonyszentgyörgy, Sankt Georgen, v. Pozsony vm. (Svätý Jur, Szl.): 1. plébánia a v. esztergomi főegyhm. bazini esp. ker-ében. 1271: már létezett. Tp-át Szt György tiszt-ére sztelték. Lakói 1608 u. ev-ok lettek. 1668: alapították újra. Anyakv-ei 1662-től. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: szl., ném. - Filiája 1917: Szentgyörgyújtelep. - 2. A piaristákat Szelepcsényi György érs. telepítette le, de a leendő házfőnök csak az érs. halála után, 1685. VII. 8: vette át a rházat, s harmadmagával 1687: kezdte meg a tanítást. 1696-1782, 1806-50, 1861-71: a rendi teol. helye. →Szentgyörgyi Piarista Gimnázium **

Némethy 1894:271. - Gerecze II:683, 1174. - Schem. Strig. 1917:172. - Mészáros 1988:242.

Szentgyörgy, v Belovár-Körös vm. (Durdevac, Horváto.): plébánia a v. pécsi egyhm. gödri esp. ker-ében. - 1280: Scentgurg. Kegyura 1880: Szily László. Anyanyelve 1880: ném., m. **

- Györffy I:262.