Magyar Katolikus Lexikon > S > Szent Sír-templom


Szent Sír-templom: Jézus halálának helyét, a →Golgotát és feltámadásának helyét, a →Szent Sírt magában foglaló épületegyüttes Jeruzsálemben. - A ~ot annyira körülépítették kolostorokkal, hogy csak tornya, D-i bejárata, kupolája és szentélyének apszisa látszik. A D-i kaputól balra a nagy, négyszögletes harangtorony legfelső szintje és a sisakja hiányzik. Harangok csak 1187-ig zengtek a toronyban, mert Szaladin szultán (ur. 1169-93) összetörette őket. A torony a →szebasztei vértanúk kpnája fölött áll; tőle balra van a korábban a Szentháromság tiszt-ére szentelt, nyitott tetejű Mária Magdolna-kpna; balra tőle a bizánci Szt Jakab-kpna. A toronytól jobbra van a gondosan megformált D-i homlokzat és a ~ főkapuja. - A nagyobbik kupola kb. 50 m magasan borul a Szt Sír fölé. A konstantinápolyi Magas Porta 1719: azzal a feltétellel adta meg a kupola felújításához az engedélyt, hogy semmiféle vátoztatást nem hajthatnak végre rajta. A régi, omladozó kupolát a tamburral (kupoladobbal) együtt mégis eltávolították. Quaresmius OFM gvárdián (1626) szerint a régi kupola kúpalakú, fából készült, felül nyitott volt, s a nagy, köralakú nyíláson keresztül kapta világítását a tp. A kupoladobot újra felépítették, 16 ablakot hagytak rajta, mert zárt kupolát akartak fölé emelni. A Magas Porta azonban meghiúsította a tervet: az ablaknyílásokat be kellett falazni, és újra a felül nyitott csonkakúp kupolát kellett fölépíteni. 1863: a mai vasszerkezetet állították fel a régi fagerendázatú kupola helyére. - A Szt Sír fölé emelt Anasztaszisz-körtp-ból K felé nyílik a Katholikon, a görögök szentélye, a régi kanonoki kórus. Négyezete fölött van a kisebbik kupola, alatta a keresztre feszítés helye (a bordói zarándok szerint „egy kőhajításnyira”, kb. 40 m-re). Az 1810-es újjáépítéskor csupán a görögök szentélyének K-i apszisa kapott barokk formát. -

I. A konstantini épület. Az első ~ot I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) építtette. Jeruzsálem (akkor Aelia Capitolina) ker-ei számára a ~ építésével új korszak kezdődött: ettől kezdve a város pp-ét a zsinatok tanúsága szerint első helyen tisztelték a palesztinai pp-ök között. - Konstantin cs. Makariosztól, Jeruzsálem pp-étől kérte: „az összes szükséges dolgokat úgy készítse elő, hogy a bazilika ne csak a többi bazilikáknál legyen szebb, hanem olyan ékes legyen, hogy az összes városok legkiválóbb épületei is mind maradjanak el mögötte.” (Vita Const. III. 31-33.) A szír építész, Zenóbiusz tervei szerint az első ~ hatalmas, 3 részből álló bazilika volt:

1. Martürion: az Úr szenvedése emlékére szentelt 5 hajós bazilika. Euszébiosz szerint: „A szt barlangtól K-re állt a bazilika, ez a mindenképpen csodálatos épület. Kimondhatatlanul magas, széles és hosszú. Belsejét különböző színű márványlapokkal burkolták. A falak külső felületét szorosan egymáshoz illesztett, csiszolt kövek fedik, amelyeknek szépsége alig marad el a márvány mögött. A torony és a boltozat külsejét ólomlemezzel fedték le, mert a téli esőnek ez áll a leginkább ellen. A mennyezet belül kazettás, s mert arannyal van borítva, az egész baz. belsejét ragyogóvá teszi. A főhajó mindkét oldalán kettős, kétszintes csarnok fut végig. A hajó felőli oldalon hatalmas oszlopok, belső részén pedig nagyon szépen faragott pillérek tartják. Mennyezetüket szintén arannyal borították be. A K-i oldalon 3, jól elhelyezett kapu fogadja az érkező tömeget. A kapukkal szemben, a tp. másik végében állt az egész épület közp-ja, az apszis. Az ap-ok számának megfelelően 12 oszlop vette körül, az oszlopfőket hatalmas cratérnak (borvegyítő edény) képezték ki ezüstből. Ezzel adta a császár Istennek a legszebb fogadalmi ajándékot.” (Vita Const. III. 36.)

2. A belső udvar a Golgota dombjával a Martürionhoz csatlakozott, négyszögletes volt, oszlopcsarnokkal övezve. Euszébiosz szerint: „A császárnak gondja volt rá, hogy ezt a nagy, szabad ég alatt álló teret széppé tegye. Csillogó kövekkel köveztette ki, s három oldalról nagy oszlopcsarnokkal vették körül” (III. 35). - A bordói zarándok rövid leírása (333), aki Aelia Capitolina-i barangolásai közben pontosan megjelöli a „monticulus Golgota”, a Golgota-domb helyét, nem hagy semmi kétséget. Jeruzsálemi Szt Cirill 12 évvel a konstantini baz. fölszentelése után prédikált a szikláról, melyben az Úr keresztje állt; hallgatói közül sokan éltek már az építkezés idejében, és szemtanúi voltak a falak emelkedésének: „Az Urat megfeszítették. Erre tanúk vannak, akik szólnak hozzád. Látod a Golgota helyét (itt a hallgatóság felkiáltott) ... Úgy kiáltotok, mint akik helyeslik, amit mondok! Vigyázzatok rá, hogy az üldözésben meg ne tagadjátok!” (Kat. XIII, 23.) Egy másik katekézisében még félreérthetetlenebbül mondja: „A többiek fölé emelkedő szt hegy, a Golgota szemmel láthatóan tanúskodik” (ti. Krisztus mellett) (Kat. X, 19). - Aetheria 383 nagypéntekén a ~ban vett részt a lit-ban, s ezt írta le: „Amint eljön a 6. óra, a Kereszt elé („ante crucem”) mennek, akár esik, akár hőség van, mert ez a hely a szabad ég alatt van: egy szép, nagy átrium a Kereszt és az Anasztaszisz között. Nagypénteken kora reggel a pp-nek a Golgotán, „post crucem” (a bazilikán belül) katedrát állítanak... Vászonnal letakart asztalt helyeznek a széke elé és az asztalt körülveszik a diákonusai. Akkor odahoznak egy ezüstből készült, aranyozott tokot, amelyben a kereszt fekszik... Miután letették az asztalra, a pp. ülve megfogja a szt kereszt két végét. A körben álló diákonusok éberen figyelnek, mert volt már rá eset, hogy a szt fából lopva lehasítottak... Most az egész nép egyenként odajárul a kereszt fája elé. Meghajolnak, majd a homlokukkal, utána a szemükkel érintik a keresztet és annak feliratát, majd megcsókolva a keresztet, átadják a helyet a következőnek... A 6. óráig vonul a nép. Az egyik ajtón jönnek be, a másikon mennek ki, mert mindez ugyanazon a helyen történik, ahol az előző napon, azaz nagycsütörtökön az „oblatio” (a szentmise) bemutatása történt” (Peregrinatio 37,1-4). - Az „ante crucem” (eredetileg vsz. rubrikális megjegyzés volt) szakkifejezéssé vált: azt jelezte, hogy a lit. a nagy, szabadtéri átriumban, a kereszt előtt történt; szemben azzal, amikor a lit-t a Golgotától K-re eső részen, „post crucem”, a kereszt mögött, a bazilika D-i oldalhajójának Ny-i végében végzik. Mivel a „post crucem” nagyon kicsi hely volt, a hívők a nagy átriumban gyülekeztek, majd hosszú menetben járultak egyenként a kereszt elé. Itt csak a nagycsütörtöki szentmise idejére állítottak oltárt. Az állandó oltár „ante crucem”, a Ny-i oldalon állt. Theodóziusz 530: a „hegy lábánál” látta ezt az oltárt. - A róm. →Szent Pudentiana-bazilika apszismozaikján vsz. a Golgota dombjának hiteles képét láthatjuk. A trónon ülő Krisztus háta mögött legömbölyített, kúpformájú szikla, rajta nagy, drágakövekkel ékes kereszt. Magán a Golgota szikláján soha nem volt lit., jóllehet Theodóziusz szerint „az egyik oldalon lépcsőkön” fel lehet rá menni. Breviarius de Hierosolyma (530 k.) még megjegyzi, hogy a Golgotát „ezüstkorlát veszi körül, és az arannyal és drágakövekkel borított kereszt fölött a szabad ég látszik”. - A belső átrium nagy, majdnem négyszögletes tere a falmaradványok és a 3 oldalról körbefutó oszlopcsarnok alapjai nyomán meghatározhatók. Az oszlopcsarnokok É, K és D felől vették körül az átriumot (É-D irányban kb. 40 m, K-Ny irányban kb. 25 m volt). Az ásatások igazolták azt a régi feltevést, mely szerint a keresztesek tp-ának az a része, melyet a Bold. Szűz árkádjának hívnak, az É-i oszlopcsarnok helyén épült. - A keresztesek azért rövidítették meg tp-uk É-i kereszthajóját, hogy ezeket a konstantini maradványokat meg tudják menteni. A Martyrion építésekor a Golgota szikláját elkülönítették a környezetétől, s így mind a 4 oldalán lefaragott, kb. 5 m magas sziklatömb lett belőle, amely a tp. belső terének DNy-i sarkában állt (3). Ma a Golgota sziklája kb. 4,5 m-re magasodik a ~ padlószintje fölé, nyomát sem lehet találni annak a lépcsőnek, amely a zarándokleírások szerint fölvezetett a szikla lapos tetejére. Modestus 626: fallal vétette körül a sziklát, s kétszintes kpnát építettek rá. -

3. Anasztaszisz Jézus sírjával. A cs. a sírbarlangot az egész épület szívének tekintette, s úgy is díszíttette fel. Az építészeknek két feladatot kellett megoldaniuk: a szt hely tiszteletben tartása mellett az Anasztaszisz építésére alkalmassá kellett tenniük a meglehetősen egyenetlen terepet. Ezért először a Krisztus sírját magába záró sziklát faragták körül, majd a sír bejáratával egy magasságúra egyengették az egész környéket. A szikla faragásában nagyon nehéz feladatot oldottak meg: az ÉNy-DK lejtésű szikla felszínét az építők először vízszintesre faragták, és az így nyert sík ter-re állították a tp-ot. Főleg az É-i és a Ny-i részen kellett lépcsőzetesen lebontani a sziklát. A szikla fejtésének vonala pontosan követi a köralakú Anasztaszisz külső falának görbületét. A 6 m-rel magasabb sziklafalhoz melléképületekkel csatlakoztatták a tp-ot. E melléképületek a Ny-i és É-i oldalon szorosan hozzá is épültek a sziklához. - Az Anasztaszisz alakját részben a klasszikus mauzóleum-forma határozta meg, amint ezt az ugyanekkor Rómában épült Constantia-mauzóleum mutatja. A kupolát oszlopok tartották, a Ny-i oldalon hatalmas, félkör alaprajzú apszissal, amelyet 3 kisebb apszissal tovább hangsúlyoztak. A belső oszlopkör átmérője 19,6 m, a nagy, félkörös apszisé 33,7 m volt. A kupolának (mint a róm. Pantheonnak) „nyitott szeme” volt, azaz felül köralakú nyílást hagytak rajta. Ez biztosította a világosságot; a rajta behulló esőt a padlózatba süllyesztett víznyelők juttatták a ~ É-i oldalánál lévő ciszternába. A belső oszlopkör és a külső fal közötti félkörös folyosó 2 nagy csarnokban végződött, melyeket a homlokzati fal határolt. A homlokzat 33,7 m széles volt, pontosan akkora, mint a nagy apszis átmérője. Az Anasztaszisztól É-ra és Ny-ra fekvő melléképületek ma a ferencesek ktorához tartoznak. -

II. A Modesztusz-féle ~. Jeruzsálemet 614: a perzsák elfoglalták, II. Choszroesz csapatai a ~ épületeit is fölgyújtották, kifosztották az Anasztasziszt is. A Szt Kereszt-ereklyét magában foglaló fogadalmi keresztet Zakariás pátr-val és egy sereg fogollyal együtt magukkal hurcolták Perzsiába. A Szt Keresztet Hérakliosz cs. 628. V. 3: nagy diadalmenetben visszahozta Jeruzsálembe. Zakariás pátr. még élt a fogságban, amikor Modesztusz apát, a betlehemi Theodóziosz-ktorból megkezdte az újjáépítést, de csak részleteket építettek újra a meglévő alapokra, az eredetinél sokkal egyszerűbb formában. egy örmény zarándok szerint a baz-t még Martyrionnak hívták, de már hozzáfűzte a Hagiosz Konstantinosz nevet, és a ~ ekkor már ekklészia katholiké, a pátr. katedrálisa. Ez a név a Katholikon névben, amellyel ma a görögök szentélyét jelzik, mind a mai napig megmaradt. A ~hoz udvar csatlakozott, a Szent kert, közepén állt egy emlékmű, amely a →világ közepét jelezte. - A Konstantin-féle épületegyüttes Ny-i végét az Anasztaszisz félkörös építménye zárta le. Modesztusz ebből teljes köralakú tp-ot alakított ki, a Golgota szikláját körülfalazták, és két kápolnát alakítottak ki rajta. A felső kápolnában, azon a helyen, ahol a keresztfát a sziklába ékelték, nagy ezüstkeresztet állítottak, föléje vaskoronára sok lámpát függesztettek. Az alsó kpnában, a sziklába vágott apszisba oltárt állítottak, ez lett az ún. Ádám-kápolna. Ehhez járult még legalább egy kpna a Szűzanya tiszt-ére, egy baptisztérium, s még egy kicsi kpna, melyet a szenvedés misztériumának szenteltek. - A galliai Arkulf pp. az első zarándok, akitől 670: a Modesztusz-féle épületekről beszámoló maradt fenn. Arkulf 9 hónapot töltött Jeruzsálemben. Amikor hazafelé hajózott, viharba kerültek, és Skócia Ny-i partjánál szenvedtek hajótörést. A Hebridák szigetcsoportjához tartozó Icomhill szigeten volt egy Szt Jónásról nev. ktor. Ennek apátja, Adamnanus (624-704) vendégszeretőn befogadta Arkulfot, és írásba foglalta, amit Arkulf elbeszélt nekik szentföldi útjáról. Maga Arkulf 4 rajzzal illusztrálta beszámolóját, mely szerint: „A hatalmas, kőből épített tp. teljes kört alkot. Az alapokból 3 válaszfal nő ki, amelyek között széles teret hagytak az átjárás számára. A középső válaszfalba 3 helyen oltárt építettek. 12 óriási oszlop tartja ezt a nagyon magas épületet. A 3 oltár közül az egyik a D-i, a másik az É-i, a harmadik a Ny-i oldalon áll. A tp-nak 4 kapunyílása van, melyeket fal választ el egymástól. A kijáratok ÉK-i és DK-i irányba néznek. E köralakú épület legbelső részében áll a sziklából faragott, köralakú síremlék (tegurium), amelyen háromszor három ember állva nyugodtan tud imádkozni. Egy középtermetű ember feje tetejétől a sír feletti boltozatig másfél lábnyi távolságot lehet mérni” (kb. 2,15 m magasságot). - Tamás pátr. († 821) rendbe hozatta a ~ tetőszerkezetét. A 10. sz. elején a muszlimok birtokba vették a főbejárat mögötti udvar első részét, mecsetté alakították és a régi, K-i homlokzatra feliratot tettek, mely a ker-eknek megtiltotta a belépést. Nem sokkal ezután zendülés támadt, és 939 virágvasárnapján tűz pusztította el a Konstantin-baz. kapuit. 969. V. 24: Ibn Moy kalifa meghódította a várost, felgyújtották az Anasztaszisz kapuit, a kupola beszakadt, és maga a pátr. is a lángok között lelte halálát. Ezután csak 984: állították helyre valamennyire a körtp-ot. 1009. X. 18: Hakim Baimrillah, egyiptomi kalifa utasította a ramlehi helytartót, hogy rombolja le a körtp-ot és Konstantin baz-ját is, mégpedig teljesen, „még azt is, amit nehéz szétrombolni”. -

III. A mai ~: A bizánci cs-ok Hakim kalifa utódaival hamarosan megegyeztek arról, hogy a szétrombolt szentélyeket újjáépítik. Konstantin Monomakhosz cs. alatt 1048: azonban csak az Anasztasziszt újították fel: új, K-re néző apszist nyitottak benne, ebben állították fel a főoltárt, ez lett a főtp. K felől a Szt Ilona-kpna csatlakozott hozzá, É-ról Jézus börtöne, D felől a Golgota-kpna és a Mária-kpna. A Martyrion romokban maradt. - 1099. VII. 15: a keresztesek bevonultak Jeruzsálembe (→latin királyság), vérfürdővel álltak bosszút a ~ot ért pusztításokért, de még aznap fölismerték tévedésüket, s este fölmentek a Szt Sírhoz. A korabeli krónikás szerint bűnbánatuk jeleként „megmosták a kezüket és a lábukat, ruhát váltottak, és új ruhában, mezítláb mentek a szent helyre”. Az 1099: meghalt gör. pátr. helyére lépett lat. pátr. és a keresztesek súlyos döntés elé kerültek: újra fölépítsék-e a teljes Konstantin-féle épületegyüttest, v. csak a Monomakhosz-féle tp. helyreállítására szorítkozzanak? Közbülső megoldást választottak: a Szt Sírt és a Golgota dombját ugyanazzal az épülettel akarták körülvenni. Ezért a meglévő körtp-ot, amely a Nagy Konstantin-féle Anasztaszisz alapjain állt, nagyjából ugyanúgy felépítették. A sírt kpnával vették körül, és előteret alakítottak ki előtte. A körtp-hoz K felől kereszthajót építettek, amelyhez kanonoki kórust csatlakoztattak. A kereszthajó D-i szárnya foglalta magába a magasabban lévő Golgota-kpnát. A kanonoki kórust K felől a szenvedéstörténet eseményeire emlékeztető kis kpnák koszorúja vette körül. A hajó belsejében nem voltak falak, ezért a Golgotát és a Szt Sírt egyetlen pillantással át lehetett tekinteni. A főhajót nyitott árkádok és boltívek övezték. A boltívek mögött és felett elhelyezett ablakok adták a világítást. A felső boltozat aranymozaik-borítása az egész tp-térnek földöntúli ragyogást kölcsönzött. A hatalmas körtp-ot mozaikkal és márvánnyal borították. Az új ~ fölszentelését a keresztesek győzelmének, Jeruzsálem bevételének 50. évford-ján, 1149. VII. 15: tartották. 1172: Theoderich ném. zarándok a kupoladob D-i oldalán látta a 12 ap-t, középen Konstantinnal, s Szt Mihály főangyal zárta a sort; az É-i oldalon a 13 próf-t látta, a 6. mögött Szt Ilonát; a kupola alatt középütt állt a Szt Sír. - Miután a keresztesek elvonultak, a ~a többször is gazdát cserélt: Szaladin, aki a város meghódításakor megkímélte az épületet, hatalmas váltságdíj fejében, 40.000 aranyért a szír ker-eknek adományozta. II. →Frigyes cs. 1228: Jeruzsálemben a szt helyeket békés úton visszaszerezte, s a ~ban koronáztatta magát jeruzsálemi kir-lyá. A ~ot Gerold jeruzsálemi pátr. az antiochiai és aquilejai pátr-k és 4 másik pp. jelenlétében 1231: újra fölszentelte, de a várost ért újabb hódítások következtében már 1244: végleg elveszett a lat-ok számára: be sem tehették a lábukat Ny-i ker-ek mindaddig, amíg Szicíliai Róbert 1305: meg nem váltotta a ~, a Születés- és az Utolsó Vacsora tp-ának használati és társbirtoklási jogát. 1342-: a ferencesek látják el ezen helyek szolg-át. A latinoknak be kellett érniük a ~ körtp-tól É-ra lévő Mária-kpnával és a tőle Ny-ra fekvő helyiségekkel. - A keresztesek által épített ~ 1808: tűzvészben megsemmisült. X. 11/12: éjszaka egy zarándok a fa-karzatra tett le egy gyertyát az örmény kpnában. A tövig égő gyertya először a közvetlen környezetét, majd az egész kpnát lángba borította. Hajnali 1/4 4-kor észlelték a tűzet. Az oltási kísérletek ellenére a lángok elharapóztak és hamarosan tüzet fogott a kupola faszerkezete is. 5 és 6 óra között beszakadt az égő gerendázat, és maga alá temette a Szt Sírt, majd a tűz a távoli kanonoki kórusba is átterjedt. A sok száz lámpa olaja külön táplálta a lángokat. A márványoszlopok felizzottak, és úgy világítottak, mint hatalmas gyertyák, s minden, ami érc volt, elolvadt a tűzben. A D-i hajóban egészen a Golgota-kpnáig hatoltak a lángok, de a keresztre feszítés helyét sikerült megmenteni. Megmaradt a torony, a D-i homlokzat, az É-i mellékhajó a Bold. Szűz régi árkádjával és a görögök szentélyének kupolája a körülötte lévő kpnákkal. - A körtp-ot ismét a konstantini alapfalakra építették újjá. Ennek során a terveket az ort. görögök egyedül intézték a Magas Portánál, és saját elképzeléseiket valósították meg benne, így a régi ~ fensége elveszett: Mütilénei Komnenosz és Rhodoszi Drako a keresztesek tp-át nyers barokk stílusban építette újjá. A körtp. belső sérült oszlopait pillérré alakították. A Katholikonból önálló tp-ot formáltak, és az oszlopok és pillérek közét a mennyezetig felfalazták. A vastag vakolat alatt eltűntek a román stílus finom vonalai és díszítései. - Az 1927-i földrengés a ~ot is megrongálta. Mivel az egyh. birtokosok nem tudtak megegyezni a restaurációs munkálatok megszervezésében, az ang. hatóság intézkedett, és a veszélyessé vált épületet acélszerkezettel erősítették meg. De a ~ ettől annyira csúf lett és a tulajdonosok közötti széthúzás végül annyira botrányossá vált, hogy megoldást kellett találni. Gondos előkészületek után 1962: kezdték el a munkálatokat, azzal a céllal, hogy a ~ot 12. sz. állapotában állítsák helyre. A ~ szépsége most már a ker-ek közötti közeledésnek is jelképévé vált. 2006: a ~ 6 ker. közösségé: a gör. ortodoxoké, a latinoké, az örményeké, a koptoké, a jakobita szíreké és az abesszinoké (csak Arimateai József sírját mondhatják magukénak, kicsi ktoruk a ~ tetejére épült). -

IV. Ikgr. Prototípusa a Nagy Konstantin (ur. 306-337) által emelt centrális elrendezésű ~ Jeruzsálemben. Az 5. sz-tól készültek a Ny-i Egyházban a ~ot utánzó tp-épületek: Bologna, S. Stefano, 431-50; Róma, S. Stefano Rotondo, 5. sz. 2. fele; Fulda, Szt Mihály-kpna, 822; Dijon, St. Bénigne-körtp., 1001-20; London, Templáriusok körtp-a, 1185. Minden esetben kör v. sokszög alaprajzú épület, melynél a méretekkel és az oszlopok számával is követték az eredetit. **

Sachs 1980:167. - Kroll 1993:478.