🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szent Jobb
következő 🡲

Szent Jobb: Szent István király csodásan épségben megmaradt jobb keze. - István kir. testét a halála utáni zivataros időkben az eredeti szarkofágból kiemelték, hogy a fehérvári baz. padlója alá rejtsék, s ekkor jobb karját levágták. Ereklyeként a fehérvári kápt. kincstárába került, s ennek őre, Merkur a ~ot eltulajdonította és családi monostorában, Biharban helyezte el. Erről többen tudhattak, mert 1083: a sír fölbontásakor Szt László kir. Merkurt kitiltotta a sír közeléből „nehogy a szent ereklyékből valamit elraboljon”. A sír felbontásakor kiderült, hogy a szt kir. jobb karja hiányzik. Mikor László 1084. V. 30: a bihari monostorba látogatott, Merkur csodálatos történetet eszelt ki a maga mentségére, s a kir. megbocsátott neki, sőt saját fiát, Álmos hg-et megbízta, hogy a bihari famonostor helyébe kőmonostort építsen. A monostort s a körülötte kialakuló mezővárost →Szentjobbnak nevezték. Akkor vsz. a jobb kézhez nagyobb karrész is tartozott, melyet később leválasztottak róla és kettéosztották, az egyik rész Lengyo-ba került és Lembergben, a másik részt Bécsben, a →Stephanskirchében őrzik. A szentjobbi monostor a 15. sz: hanyatlani kezdett, s a ~ot Székesfehérvárra vitték, 1433: már ott volt. →Laskai Osvát OFM tanúsítja, hogy a kápt. kérésére ferencesek vitték el Raguzába. 1590: a domonkosok ezüst ereklyetartóba foglalták, 1618: leltárba vették, és Szt István koponyaereklyéjével együtt őrizték. - Mária Terézia 1769: a koponyaereklyét, 1771: a ~ot visszaszerezte. A ~ot 1771 őszén ünnepélyesen Budára hozták, ahol 1777-ig az angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta a kirnő. 1865-től az Esztergomi Főegyhm. papsága látta el a ~ őrzését, 1944-ig a budavári kir. palota Zsigmond kpnájában. A II. vh. végén külf-re hurcolták, majd egy amerikai katonai küldöttség közrejöttével visszahozták. 1945. VIII. 19-: a pesti oldalon, az angolkisasszonyok tp-ában őrizték. - A Ppi Kar határozata alapján 1971: a ~ a bpi Szt István-baz-ba került, ahol a Szt Lipót-kpnában, Dominek György tervei szerint emelt zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Az új és méltó őrzési hely uo. készült el 1987. VIII. 20: Lékai László bíb. érs. végakaratának megfelelően, aki 1985: a kpnát ~-kápolnává nyilvánította. - A ~ végleges hazatérése után használt első ereklyetartóját (egy rokokó ezüst ereklyeházat) Mária Terézia készíttette. A jelenlegi, „Lippert-féle” díszes, kápolnaszerű, gótikus ereklyetartó 1862: a m. pp-ök megrendelésére készült el, a ~ot Scitovszky János bíb. hercegprímás helyezte el benne. - A ~nak három országjárása volt. Az elsőre Szt István kir. halálának 900. évfordulóján, 1938: a Bpen V. 26-30: megrendezett XXXIV. →Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követően került sor, amikor Pacelli bíb. legátus, a későbbi XII. Pius jelenlétében indult útnak az →aranyvonat a ~bal. A 2. országjárás Szt István halála 950. évében, 1988: történt, amikor valamennyi egyhm. központja, Pannonhalma és Máriapócs fogadta a nemz. ereklyét. 2000: a millennium évében 4x került sor országjárásra. B.A.-Sz.G.

Századok 1901:880 (Fraknói Vilmos: A ~) - Szabó István: A ~ kalandos tört. Történetkritikai tanulm. Miskolc, 1933. - Karsai Géza: A dicsőséges ~ hiteles tört. megvilágításban. Rozsnyó, 1939. - Györffy 1983:646. - Szt István és kora. Bp., 1988. (Szántó Konrád: A ~ tiszt-e a kk-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.