Szeged, Csongrád m.: 1. Vára a tatárdúlás (1241-42) után épült kir. várként az elpusztult Csongrád szerepét vette át. 1543-1688: török kézen volt. A Rákóczi-szabharc alatt 1703-11: a kurucok nem tudták elfoglalni. 1714-16: tovább erősítették. 1879 u. megkezdték az árvíz által megrongált falak lebontását. Nagyjából négyszög alaprajzú, tornyokkal erősített vár volt. 2000: csak egy 18. sz. kazamatasor áll belőle. - 2. Városa. A Tisza és a Maros összeszögellésénél az őskőkor óta lakott települést, amelyet Ptolemaiosz Kr. e. a 2. sz: Partiszkon néven említ, okl. 1183: írta először Szegednek (in i. Okl-ben 1183: szerepel először (Ciggedin). 1469-ig vizektől szabdalt, különálló részekből állt (Alsó- v. Al-Szeged, később Alsóváros, Asszonyfalva, később Felsősziget; Fel-Szeged, Fölsőváros; Palánk). - Aggházy II:262: a főoltár Sarec György adományából 1713: készült.  A szószéket 1714: Graff Antal OFM testvér, a ktor-folyosó szobrait 1775: Aisenhut József faragta. A mellékoltárok 1770 k., készültek.

Szeged-alsóvárosi templom

Történeti áttekintés

Szeged a Tisza és Maros összefolyásánál, a víziúton szállított erdélyi kő, fa, mész és só, továbbá az alföldi gabona és bor kicserélésére alkalmas, hadászati szempontból is fontos tiszai átkelőhelyen, mocsaras, ártéri területen, a vizenyős lapályból kiemelkedő lösz-szigeteken formálódott kisebb településekből, falvakból (Vár, Palánk, Felsősziget, Alsósziget) nőtt az ország déli részének legjelentősebb közlekedési, kereskedelmi és ipari központjává. A honfoglalók utódaiA hun-avar-bolgár nyomokon épült település a bizánci hittérítésről tanúskodó Szt Demeter- és Szt György-tp-ok, valamint az ispáni vár és a főesp. közp. körül alakult ki. Gazdaságilag III. Béla (ur. 1172-96) idejében erősödött meg, a 12-13. sz: már keresk. csomópont. Ez együtt járt eretnekmozgalmak megjelenésével (→bogumilok, →patarénusok), majd az ellenük fellépő domonkosok és ferencesek letelepedésével. - A tatárdúlás (1241-42) után IV. Bélától 1247: kapott Budához és Székesfehérvárhoz hasonló városi jogokat. A kunok letelepedése s a róm. erőd helyén emelt vár kiépítése fokozta ~ jelentőségét, hadászati és pol. fontossága Hunyadi János és I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) idejében nőtt meg. ~nek szinte sorsdöntő szerepe volt a Hunyadiak életében. 1444: itt gyűjtötte össze Hunyadi János szárazföldi és folyami seregeit, itt fogadta Murad szultán 100 tagú küldöttségét, Brankovics szerb fejed-et és →Cesarini Julián p. követet. Kormányzósága alatt alig múlt el év anélkül, hogy jelentősebb időt ne töltött volna ~en. A szerz-eket mindkét Hunyadi támogatta, így a ktorok a lelkipásztorok nélkül maradt kat-ok lelki közp-jaivá fejlődtek, messzi földről is keresték őket. A török engedélyével a szerz-ek a közeli, fölégetett tp-ú falvakba is kijártak. A ktorok mellett isk-kat is fenntartottak, virágos és gyümölcsöskertjeik példaképül szolgáltak a falusi kiskertek számára. ~en a város ügyeinek intézésébe is beleszólhattak, s az ő érdemük, hogy a hódoltsági ter-en a m-ok megőrizték r.k. hitüket, s nem tűntek el a törökök védelme alatt előretörő albán-délszláv és rác tengerben. - 1541-42: ~ török kézre került. 1686. X. 23: szabadult föl a hódoltságból. Igazi újjászületése 1714 k. katonai építkezésekkel indult meg. Gazdagon felszerelt barokk szerb ort. tp-a 1773-88: épült, ikonosztáza rokokó. - A XVIII. század18. sz. végén kibontakozó gazd. fejlődést árvizek gátolták, az 1879. III. 12-i árvíz elmosta a várost: 6800 házából 265 maradt. Eu. összefogással 4 év alatt újjáépült, 50 év alatt 130.000 lakosú nagyvárossá, Mo. 2. legnagyobb városává növekedett. 1921: ~re költözött a kolozsvári egyetem, 1930: ppi székhely lett. 1961: Csongrád m. székhelye. - Egész ~ lakói 1785: 19.032 r.k., 1082 g.kel., össz. 20.947; 1940: 120.395 r.k., 997 g.k., 625 g.kel., 2191 ev., 8072 ref., 4161 izr., 311 egyéb vall., össz. 136.752; 1983: össz. 174.583; 1990: 175.301. - 3. Plébániái: →Szeged-Algyő, →Szeged-Alsóváros, →Szeged-Belváros, →Szeged-Felsőváros, →Szeged-Kiskundorozsma, →Szeged-Móraváros, →Szeged-Petőfitelep, →Szeged-Szent Rókus, →Szeged-Szentmihály, →Szeged-Szőreg, →Szeged-Tápé, →Szeged-Tarjánváros, →Szeged-Újszeged, →szegedi görögkatolikus parókia. - 4. Kolostorai 1540-ig. a) A források helyes értelmezése szerint johanniták és bencések nem voltak a város területén. - b) A domonkosok letelepedését 1318: engedélyezte a rend egyetemes káptalanja. Ktoruk a Felsővárosban épült Szt Miklós tiszt-ére. A konvent több tagja külf-ön tanult. 1478: a perjel kötelessége a harmadrendi nővérekről gondoskodni. 1529: a ktor ismeretlen okból elpusztult. - c) A konventuális ferencesek 1339, 1461 és 1536: is a ~i ktorukban tartották tart. kápt-jukat, 1433 k. egy fr. utazó tp-ukat, mely vsz. azonos a várban (Palánkban) állt Szt Erzsébet-tp-mal, nagyon szépnek találta. 1542: a török megszállás miatt megszűnt. - d) Az obszerváns ferencesek alsóvárosi letelepedésének idejéről nincs megbízható adat. 1480-ig vsz. a közeli Szt Péter ispotályban laktak. Ezután kezdték meg a mai tp-hajó és É-i kolostorszárny, majd 1503-ig a szentély építését és azzal egyidejűleg a Szt Péter ispotály bontását, köveinek felhasználását, majd a torony aljának és a káptalanteremnek az építését. 1543: az építkezés megszakadt, 1687 u. folytatódott. Az épületrészek számos átalakítást szenvedtek. 1495: a két obszervancia között létrejött az egyezség: egymás érdekeit nem sértik, és mindkettő gyűjthet alamizsnát az ország egész területén. 1562: oltalomlevelet kaptak a törököktől. 1563-72: 5 pap és 1 segítőtestvér, 1644: a növendékekkel együtt 12 fő lakta a ktort. 1647-től a guardiánok a csanádi pp. vikáriusai. A 18. sz-tól búcsújáróhely, →Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony templom. - e) A Szentlélek egyház premontrei apácáiról egyetlen adat: Fegyverneky Ferenc sági prépost, a prem-ek mo-i vizitátora 1511: ~ről Apáca- azaz Somlóvásárhelyre, az elűzött bencés nővérek monostorába helyezte Szegedy Katalin főnöknőt 19 apácájával együtt. - 5. Szerzetesek a török után. a) A piaristák 1720: jöttek ~re, gimn-ot nyitottak és elfogadták az akkor még egyetlen pléb. vezetését. - b) A minoriták 1742: kapták meg a régi Szt Miklós-tp. telkét. 1767: felépült tp-uk. 1789: átvették a közeli Szt György pléb-t, annak tp-át átépítették isk-nak. →Szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita konvent - c) A →Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1873: telepedtek meg Oltványi István nagyprép. hagyatékából. 1923: zárdájuk a kongr. mo-i rtart-ának anyaháza lett. - d) A jezsuiták 1930: alapítottak rházat és Szt Alajos koll-ot, mely a rendi növendékek otthona volt. 1931: tp-ot építettek, →Szeged-Szent József templomigazgatóság. Az 1930. IX: megnyíló egyhm-közi szeminárium vezetését e rházból látták el 1951. IX-ig.

6. Iskolái. a) Piarista gimnázium. A város 1719: kötött szerződést a piarista renddel isk. felállítására, amelyet a kir. 1720: hagyott jóvá. Az isk. 1721: nyílt meg, 1723: nagygimn., 1727: 330 tanulója volt. 1777: az első, 1806: a második →Ratio educationis szerinti nagygimn. 1792-1850: bölcseleti tagozata is volt. 1808: 299+141; 1820: 387+173; 1835: 400+256; 1845: 517+213 növ. - 1850: a két intézmény egyesüléséből létrejött a főgimn., az első érettségit 1851/52 végén tartották. Tanulója volt Kármán Mór, Juhász Gyula, Tömörkény István, Bálint Sándor, Ortutay Gyula. - 1922: egykori tanítványáról és tanáráról, Dugonics Andrásról nevezték el. 1924: humán gimn., 1935: egységes gimn. Tanuló/tanár létszáma 1858: 415/18, 1862: 697/35, 1880: 613/25, 1900: 816/58, 1910: 745/61, 1924: 727/33, 1932: 607/59, 1942: 631/40. - 1944/45: tagja volt a szegedi egyesített gimn-nak. 1948: államosították, azonos néven folytatta működését. 1990: ismét a piark kezelésében. - b) A r.k. el. isk. tanítóképzőt 1844, a r.k. el. isk. tanítónőképzőt 1900: alapították. - c) A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1873: óvodát, el. népisk-t, 1895: polg. és nőiparisk-t nyitottak. 1873-79: a nagy szegedi árvízig volt tanítónőképző az int-ben, főként No-ból érkezett nővérek képzésére. A tanítónőképző épületét 1900: Dessewffy Sándor csanádi pp. alapítványából és a r. támogatásával hozták létre. 1918: internátusuk 90 növ-et fogadott. Itt végezték didaktikai gyakorlataikat 1929-től a tanítóképző int. tanárokat képző Apponyi Koll. növ-ei. 1940: Nevelőintézetükben volt tanítónőképző, leánylíceum, leánygimn., nőipari középisk., 1 é. háztartási tanf., polg. és el. isk., óvoda, tágas termekkel, fásított udvar, kerttel, sportpályával. - 1946 őszén megszervezték a Dolgozók Óvónőképzőjét, mely 1947: már 4 évf-mal működött. A nőiparisk., mely fölvette B. Gizella nevét, 1939: 4 évf-os ipari középisk. lett. 1934: nyitották meg az →Árpádházi Boldog Margit Leánygimnáziumot. 1945-48: 8 o-os ált. isk-t szerveztek. 1948. VI. 16: mindent államosítottak. - 7. Püspöki székhely, →szeged-csanádi püspökség. - 8. Kat. sajtója: 1889-1905: Hitszónoklati Folyóirat, 1891: Előre, 1900: Cselédotthon, 1907: ~i Röpke Újság, 1919-21: Ifjúság, 1920-21: Ifjú Öntudat, 1921: Kath. Ébredés, 1922-; Budapest, 1923: Ifjúságunk, 1925-44: A ~i Havi Boldogasszony, 1927-35: ~i Kat. Tudósító, 1927-38: M. Tanítójelöltek Lapja, 1928-33: ~i Hírlap, 1933-38: Tanyai Újság, 1933: Telepi Értes., 1934-44: ~-Somogyitelepi R.K. Egyhközs. Értes., 1934-?: Kat. Város, 1935: Szt Imre Báli Hírlap, 1935: Szívtestőr, 1935-37: Integra, 1935-36: Délvidéki Ifjúság, 1936-44: Kat. Alföld, 1936: Don Bosco, 1936-: ~-Röszke R.K. Egyhközs. Értes., 1936-37: ~i G.K. Élet, 1937-44: ~-Felsővárosi R.K. Pléb. Híradója, 1937-43: Riadó, 1937-38: ~i Szívtestőr, 1937-44: Tanyai Híradó, 1937-42: Délmo-i G.K. Élet, 1937-40: Tanyavilág, 1937: ~i Munkásifjúság Hivatásszervezkedése, 1937-38: Missziós Hírnök, 1938-43: Diákszemmel, 1938-39: Jó Pajtás, 1938: Hivatásszervezkedés, 1941-48: Papi Lelkiség, 1941-43: Belvárosi Egyhközs. Értes., 1942-43: Boldog Margit, 1943; 1944: ~belvárosi Egyhközs. Értes., 1943: ~-Móravárosi Egyhközs. Értes., 1944: ~-Királyhalmi Egyhközs. Értes., 1945: Hitvallás, 1946-47: Gyermekvilág, 1947: ~i Napló, 1948: Kispapegység, 1949: Papi Testvériség, 1989-95: ~i Kat. Tudósító, 1989-95: Gyerünk!, 1990-: Déli Vasárnap, 1990: Mécses, 1991-: Barátainknak, 1991-93: Áldás, 1991-92: Hitoktatói Szemle, 1991. VIII-: Felsőváros, 1993-94: Kakukk.  Bá.B.-H.F.L.-L.F.-P.L.

1. Reizner János: ~ tört. 1-4. köt. Szeged, 1900. - Garas 1955:196. - Aggházy II:262. - Bálint II:153. - ~ tört. 1-2. köt. Szeged, 1983-85. - Kiss 1984:163. - Fridrich II:10. - 2. CSJÉ 1980:102. - Bálint 1983:13. - 4. Karácsonyi I:270, II:160. - Körtvélyessy László: A 700 éves minorita rend. Szeged 1943:117. - Péter László: ~i ferencesek. 1991. - Haris 1994:437 (Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-Alsóvárosi ktor kutatásáról) - VMMK 1972:291. (Bálint S.) - 7. MTC 1918:416; 1943:556. (Kir. kat. tanítóképző) - Polg. isk. 1942/43:361. - Mészáros 1988:257.