Szabolcs-Szatmár megye, 1950. jan. 1.-1989. dec. 31.: közigazgatási terület a Magyar Népköztársaság keleti határvidékén, a Tiszántúlon, a folyó balpartja mentén; összegfogta a Nyírséget, a Rétközt és a Szatmári-síkságot. - É-on a Tisza folyó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a SZU (Ukrán SzSzK), K-en a SzU (Ukrán SzSzK) és Románia, D-en Románia és Hajdú-Bihar megye, Ny-on Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolta. 1949. XII. 14: a 4343/1949. M.T. sz. rendelettel (!), a tanácsrendszer bevezetésével (1950:1. tc.) az önkormányzatú igazgatást államosították, a legalább 300 lakosú helységekben önálló tanácsot szerveztek, azokat 1950. VIII. 15: megalakították. Az addig létezett →Szabolcs vármegye és →Szatmár-Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye ter-ét egyesítették úgy, hogy →Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolták a megszüntetett Szabolcs vm-ből Prügy, Taktakenéz, Csobaj, Báj, Tiszaladány, Tiszatardos, Kenézlő, Zalkod közs-et, Viss nagyközs-et, →Hajdú-Bihar megyéhez Újszentmargita, Görbeháza, Polgár, Nyíradony, Nyírcsanád nagyközs-et, Újtikos, Tiszagyulaháza közs-et. - Az 1950. III. 15-ig tartó átszervezésben Mátészalka viszonylagos közp. szerepe megszűnt; ~ ter-ét 11 járásra osztották. Járásai 1983. XII. 31-i megszüntetésükig: nyírbaktai (1950. VI. 1-1970. VI. 30: megszüntetéséig baktalórántházi), csengeri (1969. VII. 31-i megszüntetéséig), dadai (1950. VI. 1-1970. VI. 30: megszüntetéséig tiszalöki), fehérgyarmati, kisvárdai, ligetaljai (1950. III. 16-i megszüntetéséig), mátészalkai, nagykállói, nyírbátori, nyírbogdányi (1950. VI. 1-1986. II. 1: megszüntetéséig kemecsei), nyíregyházi, tiszai (1950. VI. 1-i megszüntetéséig), tiszalöki (1950. VI. 1-1970. VI. 30: megszüntetéséig) - Ter-e és népessége az 1950-i átszervezés előtt - után: 4460 - 5936 km2 ; 430.053 - 558.084 fő; ebből 428.122 - 555.216 m., 114 - 137 tót, 72 - 111 oláh, 42 -54 ném., 5 - 6 horvát, 12 - 12 szerb, 6 - 7 bunyevác, sokác, 3 - 8 vend, 1106 - 1914 cigány, 619 ismeretlen anyanyelvű; 149.737 - 152.561 r.k., 93.894 - 110.178 g.k., 161.459 - 267.021 ref. 19.565 - 20.551 ev., 133 - 443 unit., 2766 - 3822 izr., 1118 - 1691 bapt., 578 - 606 felekezeten kívüli, 310 - 468 egyéb; népsűrűsége 964 - 941 fő/km2. Városai: Nyíregyháza megyeszékhely (1605-35 és 1838-), Mátészalka (1969-), Kisvárda (1970. IV. 1-), Nyírbátor (1973. IV. 15-), Fehérgyarmat (1978. XII. 31-), Vásárosnamény (1978. XII. 31-). 1950: korszerűsítették a nyíregyházi pályaudvart a SZU-ba történő szállítások gyorsabb lebonyolítására. Az 1937: megkezdett Tiszalöki Vízlépcső duzzasztómű építését pol. foglyok, hazakerült hadifoglyok, az 1951-53: ide telepített internálótábor rabmunkásaival 1951-54: befejezték; 1958: elkészült a hajózsilip, 1959: a 11,5 MW teljesítményű turbinák. A földuzzasztott vizet 1950-: az öntözést szolgáló Keleti-főcsatorna vezeti el. 1956. X. 25: Nyíregyházán 4-500 ember kődobálással tüntetett a szovjet csapatok átvonulása ellen, akik riasztólövésekkel szétoszlatták a tömeget. - X. 26: a tüntetők Nyíregyházán ledöntötték R. J. Malinovszkij (1898-1967) marsall szobrát, a pártházról leverték a vörös csillagot, eltávolították a szovjet emlékműveket, elfoglalták a helyi rádió épületét és a nyomdát, kinyomtatták követeléseiket (10.000 pld.), megalakították a ~i Forr. Munkástanácsot (vez. Szilágyi László) s a városi forr. biz-ot (vez. Rácz István); a börtönből kiszabadították a pol. foglyokat. A fegyvert követelő tüntetők átmásztak a Damjanich laktanya kerítésén, az őrség lövései és kézigránátjai 21 főt megsebesítettek. A tüntetők kődobállással próbálták késleltetni a megszállók átvonulását, egy eltalált kocsijuk villanyoszlopnak ütközött, egy katonájuk meghalt; a szovjet golyók 1 főt megöltek, 5-öt megsebesítettek. Tiszavasváriban az Alkaloida Gyárban megalakult a munkástanács (vez. Gazdag Lajos). Kisvárdán a lakosság az épületekről leverte a vörös csillagokat, kiszabadította a bebörtönzötteket. Záhonynál a megszállók pontonhíd építéséhez kezdtek a Tiszán. - X. 27: Nyíregyházán a szovjetek átvonulását akadályozó lakosságot, mely egy szovjet gépkocsit fölborított, harckocsikról és 3 vadászrepülőgépről tüzelve szétoszlatták. A lövészezred laktanyájánál tűzharcban egy m. tiszt meghalt, egy szovjet tiszt megsebesült. Tiszavasváriban forr. biz-ot, Tiszalökön járási forr. tanácsot vál. (eln. Kovács László). Kisvárdán a szovjet parancsnokság előtt tüntetők közül 1 főt agyonlőttek. - X. 28: Nyíregyházán a Munkástanács átvette a megye irányítását; létrehozták a nemzetőrséget, új parancsnokot neveztek ki a megyei rendőrség élére. 40 ÁVH-s rabolt rendőrruhában éjszaka Ro-ba szökött. Tiszavasváriban nemzetőrséget szeveztek (vez. Gombos András főhadnagy). Dombrádon munkástanácsot választottak (eln. Bereczky Zsigmond). - X. 29: Nyíregyházán a Megyei Forr. Munkástanács élére 16 tagú ideigl. intézőbiz-ot választottak (eln. Szilágyi László). Tomasovszky András vezetésével hírszerző csoportot hoztak létre, amely telefonösszeköttetést tartott a határ menti községekkel, hogy követhessék a szovjet csapatmozgásokat, továbbítva a bpi, miskolci és debreceni forr. biz-oknak. Tiszavasváriban a forr. tanács elrendelte a pártház lefoglalását, az MDP vagyonának, iratainak leltározását; az Alkaloida Gyár munkástanácsából eltávolították az MDP-tagokat. Záhonyban Szűcs Sándor, a MÁV-állomás munkástanácsának eln., a nemzetőrség parancsnoka fölrobbantatta a széles nyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozza a szovjet szerelvények beérkezését, a mozdonyokat fő alkatrészeiket kiszereltetve használhatatlanná tették. X. 30: Nyíregyházán 10 tagú Értelmiségi Forr. Biz-ot alakítottak (eln. Horváth Sándor gimn. ig., titkára Demjanovics Arnold). X. 31: Kisvárdán 37 település küldöttei megalakították a járási forr. biz-ot (eln. Bujdos Géza), Nagykállóban megalakult a járási forr-i nemz-i biz. XI. 1: a Megyei Forr. Munkástanács elrendelte a megyei tanács volt elnökének és a megyei pártbiz. titkárának a letartóztatását. Kovács László, a tiszalöki járási forr. tanács eln. összehívta községe forr. tanácsának küldötteit, mely 33 járási tanácsi dolgozót elbocsátott alkalmatlanságuk miatt. A dombrádi Tisza-hídnál a légvédelmi tüzéroszt. 2 löveggel tüzelőállást foglalt el. XI. 2: Szilágyi László, a Megyei Forr. Munkástanács eln. szabályozta a megyei nemzetőrségek szervezetét. A záhonyi légvédelmi tüzéroszt. 3 tehergépkocsival katonákat küldött Miskolcra az egyetemi nemzetőrség megerősítésére. XI. 3: a szovjet csapatok elfoglalták a záhonyi vasútállomást, szovjet vasutasok vették át az irányítást. XI. 4: a záhonyi laktanya katonáira a szovjet harckocsik tüzeltek, 5 honvéd hősi halált halt, 8 megsebesült, 60-at a SzU-ba hurcoltak. XI. 5: Tiszavasváriban a forr. tanács fölhívta a lakosságot, hogy a megszállók átvonulásakor senki ne legyen az utcákon. 1959: Nyíregyházán is Felsőfokú Tanítóképző Int-té szervezték az addig középfokú tanítóképzést. 1960-: az iparosítás ellenére, mely jelentős kétlakiságot eredményezett, aprófalvak jellemezték ~t. Bár a tanyákat a szövetkezetesítés igyekezett eltüntetni (1960-70: számuk 18, lakosságszámuk 20 %-kal csökkent), 1970: még több mint 1100 tanya létezett, kb. 65.000 fő (~ lakóinak 11 %-a) élt külterületeken, 22 bokortanyát ellátásuk irányításával faluvá fejlesztésre jelöltek ki. 1973-ra a tanyai lakások 57 %-át bekapcsolták az elektromos hálózatba. A ~i városi lakások 85-95 %-ában volt villany. 1961: Nyírbátorban megnyitották a Báthori István Múz-ot, Nyíregyházán a tsz-ek szakellátására a Felsőfokú Mezőgazd. Technikumot (amit 1970. IX. 1-1990. VI. 30: Mezőgazd. Főisk. néven önállósítottak, s ami 1990. VII. 1-: mint a Gödöllői Agrártud. Egy. Mezőgazd. Főisk. Kara oktatott tovább). 1961: ~t „termelőszövetkezeti megyévé” nyilvánították. 1962: megalapították a nyíregyházi Tanárképző Főisk-t (1970-: Bessenyei György Tanárképző Főisk., mely ekkor bekebelezte a Tanítóképző Int-et). 1963: Aporliget villamosításával befejeződött a falvak villamosítása. 1964: Záhonyban átadták Mo. legkorszerűbb határállomását; megnyitották a vajai Vay Ádám Múz-ot. Az 1965:8. tc. alapján megkezdték a közös tanácsok szervezését, 1970: 48 közös tanács 125 közs-et igazgatott; a járások megszüntetése után a községek városkörnyéki, majd megyei igazgatás alá kerültek, a pártállam bukásával 1990-: helyi önkormányzatokat alakítottak. 88

1949. é. népszámlálás. Bp., 1950. - Kv-ek ~ről: 1945-1976. Vál. bibliogr. Összeáll: Orosz Szilárd. Nyíregyháza, 1977 [1978!] - ~ néprajzi bibliogr-ja. Összeáll: Páll István. Uo., 1978. (Jósa András Múz. kiadványai 12.) (Honismereti kutatások ~ban 6.) - Agrárpol. és agrárátalakulás Mo-on 1944-1962. Szerk. Balogh Sándor, Pölöskei Ferenc. Bp., 1979. (Botár József: A mezőgazd. szoc. átalakítása ~ ben) - Kozma József: ~ élelmiszertermelés-fejlődésének értékelése. Uo., 1978. [!1980] (Mezőgazd. és Élelmezésügyi Min. Stat. és Gazd-elemző Közp. 1. - 1979) - ~i helytörténetírás. 1-3. köt. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979[!1981]-85. - Kerekes Imre: A ~i közutak tört. Uo., 1982. [1983!] - Adatok Nyírbátor tört-éhez. Uo., 1983. (A Báthori István Múz. kiadványai 25.) - Mezsgyék nélkül. Adalékok a termelőszövetk. mozg. ~i tört-éhez. Szerk. Kopka János. [Uo.], 1985. - 35 éves a kat. papi békemozg. ~ben. A mozg. tört., 1950-1985. Szerk. Angyal Sándor, Balogh Géza, Csikós Balázs, Ésik Sándor, Reszler Gábor, Seres Ernő. Uo., 1986. [!1987] - A Rákosi-diktatúra első évei. Dokumentumok 1948-53. Szerk. Botár József, G. Szabó István, Vinnai Győző. Uo., [1990] - Az 1956-os forr. utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei[!] dokumentumai. Szerk. Németh Péter. Uo., 1992. - Fazekas Árpád: 1956 ~ben a valóságban. Uo., 1994. - 1956 kézikv-e I.