hajdú egyezség, 1608. febr. 5/6.: Báthori Gábor erdélyi fejed. (ur. 1608-13) és Nagy András (†1612. VIII. 12.) hajdúgenerális megegyezett: a hajdúk támogatják Báthorit a fejedség meszerzésében (amivé III. 7: meg is választották), Báthori Nagy Andrást a fejed. után Erdély második emberévé teszi, a katolikusoknak nem ad semmilyen tisztséget, Várad (Bihar vm.), Ecsed (Szatmár vm.) és Kálló (Szabolcs vm.) között letelepíti a hajdúkat. - A ~ hatására kötötték (Habsburg) Mátyás főhg. és Ali budai pasa megbízottai III. 27: az érsekújvári egyezséget, melyben a fölkelésben részt vett hajdúknak büntetlenséget biztosítottak, s megerősítették őket a Bocskai Istvántól kapott birtokaikban és szabadságjogaikban. IV. 12: Homonnai Bálint a felsőmo-i rendek nevében Szerencsen (IV. 13: Várkonyban Nagy Andrásnak és 37 hajdúkapitányának) hitlevelet állított ki, vállalván, hogy a III. 27-i egyezség és Bocskai végzéseit megtartják. IV. 19: a hajdúk szétoszlottak; kb. 6000 fő Mátyás főhg. (1608. XI. 16: II. Mátyás kir.), kb. 3000 fő Báthori Gábor zsoldjába állt. Homonnai Bálint a hajdúknak adományozta Polgárt (Szabolcs vm.) és Szentmargitát (Bihar vm.). V. 23: Báthori fejed. hajdúkiváltságot adott a Berettyóújfaluba (Bihar vm.) települt katonáknak. 88

Szilágyi II:95. - Hóman-Szekfű V:(mell.) 47. - MTK II:435. - Erdély tört. II:624.

Hajdú Béla Leánder, OFM (Karcfalva, Csík vm., 1911. jan. 5.-Brassó, 1987. okt. 23.): plébános, házfőnök. - A középisk-t Csíkszeredában végezte. 1926. IX. 10: lépett a r-be. A teol-t 1929-34: Vajdahunyadon, ill. Münchenben hallgatta. 1932. VIII. 30: ünn. fog-at tett, 1933. IX. 24: pappá szent. - Székelyudvarhelyt, Csíksomlyón, Kolozsvárt, Máriaradnán hitszónok és házfőn. 1939 k. Csíksomlyón renováltatta a kegytp-ot. 1951. VIII. 20: Máriaradnán, 1952. V: Esztelneken kényszerlakhelyes, 1957: pol. fogoly. 1964: Kézdipolyánban plnos, majd Brassóban házfőn. és a Szt Antal-keddek szónoka. Írásai a Ferences Nemzedék, Ifjúság, A Hírnök, Katolikus Világ c. lapokban. K.P.

Cat. Steph. 1947:77.

Hajdú Margit, Alszeghy Zsoltné (Nagykikinda, Torontál vm., 1889. ápr. 19.-Bp., 1959. máj.): polgári iskolai tanár. - Okl-ét a bpi Angolkisassz-ok Polg. Isk.Tanárnőképzőjében szerezte, 1916-1938. IV: nyugdíjazásáig főv. polg. isk. tanár. - M: Szűz Mária szentséges élete. 11 fejezet a m. kk. vallásos elmélkedéseiből. Összeáll. Bp., 1922. - Betűjegyei: A.H.M. (Élet, M. Kultúra, Vasárnap); H.M. (Uo.) T.E.

Deák 1942:10. (s.v. Alszeghyné) - Gulyás 1956:561. - Gulyás XII:140.

Hajdú Tibor Vendel, OSB (Pakod, Zala vm., 1858. okt. 22.-Pannonhalma, 1918. okt. 21.): főapát. - A középisk-t Kőszegen és Szombathelyen végezte, 1874. IX. 8: lépett a r-be. A teol-t Innsbruckban végezte, 1879. VII. 29: ünn. fog-at tett, 1881. VII. 26: pappá szent., teol-ból drált, 1881-82: hitokt. Győrszentmártonban, 1882-1906: a pannonhalmi főisk-n az egyhjog, a hittud-okat előkészítő bölcs. és a tört. tanára. 1885-94: konventjegyző, 1887-95: pref. is, 1906-10: perjel és főisk. ig. 1910. I. 10-1918: pannonhalmi főapát. - A SZIT tud. és irod. o., 1915: a SZIA I. o. tagja. - M: Lélektan és gondolkodástan középisk. használatra. Zoltvány Irénnel. Bp., 1894. (4. kiad. Uo., 1910) - Teremthette volna-e Isten a világot öröktől fogva? Győr, 1896. - Erkölcsi tökéletesedéstan. Uo., 1908. T.E.

Szinnyei IV:265. - Révai IX:323. - PN 1986:115. (898.)

Hajdú-Bihar megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület a Tiszántúlon. - Szabolcs-Szatmár(-Bereg) és Borsod-Abaúj-Zemplén m., az országhatár, Békés, (Jász-Nagykun-)Szolnok m. határolja. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a →tanácsrendszer bevezetésével az addig létezett →Bihar vármegye és →Hajdú vármegye egyesítésével alakították úgy, hogy az addig Bihar vm. cséffa-nagyszalontai járást (Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány nagyközs-et) →Békés megyéhez, →Szabolcs vármegyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Újszentmargita nagyközs-eket, Tiszagyulaháza, Újtikos közs-et ~hez csatolták. Székhelye: Debrecen; járásai (azok 1983. XII. 31-i megszüntetéséig): berettyóújfalusi, biharkeresztesi (1970. VI. 30: megszüntették, debreceni (1950. VI. 1-ig neve: közp. járás), derecskei, nagylétai (1956. II. 1: megszüntették), hajdúböszörményi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, polgári (1970. VI. 30: megszüntették), püspökladányi, sárréti (1950. VI. 1: megszüntették). Városai: Debrecen (1990. XII. 1: megyei jogú város), Balmazújváros (1989), Berettyóújfalu (1978. XII. 31.), Biharkeresztes (1989), Derecske (1991. I. 1.), Hajdúböszörmény, Hajdúdorog (1989), Hajdúhadház (1984: Hajdúhadház és Téglás közs-et Hadháztéglás néven egyesítették, neve 1986-91: Hajdúhadháztéglás, 1989: várossá nyilvánították; 1991. V. 1. óta ismét önállóak), Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nádudvar (1989), Nyíradony (1992. I. 1.), Polgár (1993. I. 1.), Püspökladány (1986. I. 1.), Téglás (lásd Hajdúhadház), 82 közs. K.S.

---

Hajdú Kálmán (Egerfarmos, Borsod vm. 1913. jan. 11.–Debrecen, 1978. febr. 21.): gazdálkodó, ogy. képviselő. – Szülők: János, Ádám Anna földművesek; neje Csepregi Mária. 6 el., 4 polg. és 1936: téli gazd isk. végzett, 30 kh. földet művelt. 1936–: a Független Kisgazdapárt (FKGP) tagja, a helyi ezüstkalászos gazdakör eln-e. 1938–41: a →Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete és a →Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete Borsod vmi szervezője. 1939: részt vett a választási küzdelmekben. 1940: az érdi KALOT Népföisk. tanult, csatlakozva a Vörös Vince (1911–2001) vezette arany- és ezüstkalászos gazdák mozgalmához, vmi szervező és az orsz. választm. tagja. 1942: belépett a →Magyar Parasztszövetségbe; a Borsod vmi szervezet eln-e. 1945. XI. 4: a Hajdú és Bihar vmi választóker. nemz. gyűl. képviselővé választották. A M. Parasztsz. Heves vmi ig-ja, s mint ilyen a gyöngyősi Mátravidék hetilap 1946. IX.–1947. III. 16: szerk. biz. tagja. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból.. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a →Demokrata Néppárt (DNP) Heves és Nógrád-Hont vmi választók-ben ogy. képviselő; mezőgazd. témában többször interpellált. A DNP 1949. II. 4: önfeloszlátása után párton kívüli képviselő, IV. 12 után visszatért gazdálkodni. Nem lépett be a tsz-be; földjének egy részét tagosították, a megmaradt 7 kh. földjét művelte haláláig. Néppárti múltja miatt egy időre Nagyfára internállak. 1956. X: a helyi forr. biz. tagjaként a DNP újjászervezéséhez kezdett. XI. 4: a szovjet elözönlés után a →pufajkások Debrecenben összeverték, Tökölre és Kistarcsára internálták. Kiszabadulása után 1 é. rendőri felügyelet alatt állt. Többször megpróbálták bevonni a Hazafias Népfront munkájába, sikertelenül. 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Vida–Vörös 1991: 80. – Csicskó–Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49:148. – MKL IV:670a