Magyar Katolikus Lexikon > S > Szörényi bánság


Szörényi bánság (lat. banatus Zewriniensis), 1228 k.-1524: a Magyar Királyság délkeleti melléktartománya. - Nevét a római kori Trajanus-hídja közelébe eső arx Severináról kapta. - 1221: →Magyarországi Pál OP tartfőn. térítőket küldött a Szörénységbe és a kunok földjére, de elűzték azokat. Béla kirfi az országrészéhez tartozó Szörénységben bánságot alapított, a hódolt Kunország (Havasalföld, Moldva) kormányzása alá került. Először, 1233: Lukács mester szörényi bánt, 1246: az első szörényi pp-öt, Gergelyt említtették. A →tatárdúlás után IV. Bélaként (ur. 1235-70) megkezdte a Dunától az Oltig terjedő (az utóbb Kis-Oláhországnak v. Ungrovlachiának nev.) vidék betelepítését és térítését. 1247. VI. 2: hűbérbe a János-lovagoknak adományozta, az Olton túli Kuno-gal s Erdély DK-i sarkával együtt meghatározott jövedelmével, bíráskodással együtt, arra kötelezve őket, hogy „mindenféle pogányok és a bolgárok ellen fegyvert fogni tartoznak, más eretnekek ellen 100 lovast adjanak akkor, ha azok Mo. határait átlépnék”. A lovagr. a bolgárok betörései miatt 1258-60: elhagyta a ~ot. IV. Béla 1264: panaszkodott, hogy e bánságot egyik zászlós úr sem akarja elvállalni. 1264-65: a hazai belháború idején Szventszláv Jakab, ÉNy-Bulgária ura VIII. Palaiologosz Mihály (ur. 1259-82) bizánci cs-ral és Konstantin Tich bolgár cárral (ur. 1257-77) szövetkezve végigpusztította a ~ot. Lőrinc mester, az új bán kiűzte a bolgárokat, kir-aink innen indították hadjárataikat a bolgárok ellen. A 13/14. sz. fordulója évtizedeiről nincs forrásunk, 1324: Pál valkói, szerémi és bodrogi főispán a bán; 1330-ig bánt nem említettek. I. Basarab havasalföldi vajda (1310 k.-1352) megszállta Szörénytornyát, I. (Anjou) Károly Róbert (ur. 1307-42) 1330. IX: visszafoglalta; Széchy Dénest tette szörényi bánná. A havasalföldi hadjáratában, az évi adót ígérő, színleg meghódolt I. Basarab az Olton átkelt m. sereget tőrbe csalta, Posadánál XI. 9-12: tönkreverte, I. Károly kir-t csak Héderváry Lőrinc önfeláldozása metette meg. A ~ban megmaradt bánnak Széchy Dénes, ekkor vsz. az 1329: elfoglalt Görény várat foglalta magába, egyesítették vele Miháld és Orsova várak uradalmait. Ideiglenesen más tisztségeket is hozzákapcsoltak, pl. 1354: a krassói-kevei ispánságot, többször betöltetlenül hagyták, és a bánság birtokait Temesvárhoz csatolva kormányozták. 1365: Kóroghi László és Széchenyi Kónya együttesen szörényi bán; első példája ez annak, hogy e hivatalt egyidejűleg 2 személy viselte. A szörényi bánok hivatalát üresedéskor is számon tartották Mo. bárói méltóságai között. 1368. X: a havasalföldi hadjáratban I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) visszafoglalta Lajk (Vlaicu) vajdától (ur. 1364-77) Szörénytornyát, Himfi Benedek bodonyi bán megvédte Bodonyt Lajk szövetségese, Sisman János tirnovói bolgár cár (ur. 1371-93) támadása ellen. Az 1369 nyarán meghódolt Lajk havasalföldi vajda hűbérbe megkapta a ~ot, egyidejűleg a szabadon engedett Stracimir János (Sisman János fivére, ur. 1356-96) hűbérként visszakapta Bodonyt (Viddin) - ezzel Lajos kir. a bodonyi bánságot megszüntette - Stracimir szabad keresk-et biztosított a brassóiaknak. Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) idejében a hűbéres Mircse (megszakításokkal 1386-1418) és I. Vlad (1394-97) havasalföldi vajdák szörényi grófoknak, a Szörénység urainak nevezték magukat. Ekkor a kir. hatalom vsz. Orsovától É-ra érvényesült, Kis-Oláho. a hűbéreseké volt. Zsigmond 1419. X-XI: Bulgáriába benyomulva legyőzött egy tör. sereget, visszavette a hűbéresektől Szörény várat (Szörénytornyát), 1420-: az Al-Duna mentén új várakat: Drankó, Librasd, Pét, Szinice, Sztanilóc, Pozsezsin, Szentlászlóvár építtetett. 1427: újjáalakította a ~ot, 1429: hűbérbe a →Német Lovagrendnek adta át. 1430: Redwitz Miklós, a hazai ném. lovagr. nagymestere szörényi bánnak nevezte magát. Ekkor az új végvárakon kívül Szörénytornya, Görény, Miháld, Orsova, Sebes, Halmás várakat és kerületeiket számították a bánsághoz, melyhez a lovagok megkapták a Krassó vm. Illyéd, Krassófő és Borzafő várakat is. 1432: a törökkel szövetkezett Vlad Dracu havasalföldi vajda (1436-42, 1443-47) ellen a szörényi várat védő lovagok elpusztultak, Redwitz még 1435: is viselte a báni méltóságot. 1436-39: Thallóczy Frank bánsága után (Habsburg) Albert kir. (ur. 1437-39) a Hunyadiakat 1439. V. 9: megbízta a ~ 4 legfontosabb várának (Szörény, Orsova, Görény, Miháld) védelmével, költségeinek fedezéséül 3 hónapra 2757 Ft-ot utalványozott. majd →Hunyadi János volt a szörényi bán. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) idejében a törökkel való szakadatlan csatározások miatt a báni állás huzamosabb ideig nem volt betöltve. Az 1490:12. és az 1492:8. tc. szerint a kir. a báni tisztségre csak m-okat nevezhetett ki. 1492. nyarán Kinizsi Pál fölmentő seregének győzelme után a Szörénytornyát védő Csulai Móré Fülöp bán 2 szekér török fejet küldött Budára az ogy-re. 1507: törv. írta elő, hogy a szörényi várban mindig 2 bán legyen, az egyik mindig a várban tartózkodjon. A ~ban, →hiteleshely nem lévén, a birtokba vétel igazolását a csanádi, majd az aradi kápt. végezte. A ferencesek munkáját elismerve Zsigmond kir. ajánlására, az őt cs-rá koronázó IV. Jenő p. (ur. 1431-47) nekik 1433: kedvezményeket engedélyezett, pl. házakat, földeket szerezhettek, fölfüggesztvén VIII. Bonifác (ur. 1294-1303), V. Orbán (ur. 1362-70) és VI. Orbán (ur. 1378-89) p-k tiltó rendeleteit, engedélyezve azt is, hogy ahol a mpp. széke üres, ppi teendőket végezhessenek. - Várai: Görény, Miháld, Orsova, Pét, Szinice, Szörény(tornya), Sztanilóc. - Bánjai 1233: Lukács (banus de Scevrin); 1240: Oslu (banus de Zeureno); 1243: Csáky István (banus de Scevrem); 1247-54: a János-lovagok birtokolták; 1255: Pous (tárnokmester is); 1257-61: István; 1262: István; 1263-67: Lőrinc (István ifj. kir. tárnokmestere), 1268: Ugrin; 1268: Sándor; 1269: Lőrinc; 1270: Ponit; 1270-71: Lőrinc (dobokai főispán is); 1271-72: Pál (dobokai főispán is); 1272: Lőrinc (dobokai főispán is); 1272: Albert; 1273: Pál (dobokai és valkói főispán is); 1273: Lőrinc (dobokai főispán is); 1274. I. 12-VIII. 21: Pál; 1274-75: Ugrin; 1275: Mykud; 1275: Pál; 1275: Reynold; 1276-79: Mikud; 1277-78: Pál; 1279: Lőrinc; 1279: Béla; 1280-83: Timotheus; 1284-86: Makó; 1287-89: Káthai Rafael; 1290-93: Lőrinc (Keve és Krassó vm. főispánja is); 1294-96: Sólymosi Pósa; 1297-99: Rátholti László; 1299-1307: Tárnok András; 1308-13: Tárnok András és Tárnok Márton; 1314-18: Csornai Domokos; 1319-23: Rátholti László; 1323-29: Szécsi Dénes (asztalnokmester is); 1324: Pál (bodrogi, szerémi és valkói főispán is); 1330-(1335. V. 19-)1341. IX. 13: Szécsi Dénes (Miklós fia, asztalnokmester, miháldi és zsidóvári várnagy is); 1342. XII. 19-1349. XI. 5: Losonci István (miháldi várnagy is); 1350. III. 14-1355. II. 2: Szécsi Miklós (krassói és kevei ispán is); 1355. VI. 26-1359. IV. 30: Lackfi Dénes (lovászmester, krassói és kevei ispán is); 1359-75: betöltetlen; 1376. I. 25-VI. 21: Treutel János; 1376-87: betöltetlen; 1387. II. 11-IX. 26: Losonci László, ifj. (temesi és csanádi ispán, Szlavónia főkapitánya, horvát bán is); 1387. II. 11-1388. I. 23: Losonci István (temesi és csanádi ispán, horvát bán is); 1388. IX. 23-1390. III. 16: Kaplai [Serkei] János; 1390. IX. 29-1391. XI. 30: Perényi Miklós; 1392. III. 10-III. 14: Gerebenci Szemere; 1392. IX. 20-1393. IV. 28: Bebek Detre (temesi és csanádi ispán is); 1393. VI. 29-1408. VII. 12: üresedés [egy 1393. X. 28: kir. okl. kancelláriai jegyzetében Szécsi Frank szerepel szörényi bánként. A kir. 1397. X. 30: (Oszkolai) Márk fia Lukácsot, 1410. III. 30: Majos fia Lőrincet nevezte szörényi bánnak; ők ketten vsz. vicebánok voltak, talán még 1393 előtt]; 1408. XII. 12-1409. I. 7: Ozorai Pipo (temesi stb. ispán és sókamaraispán is); 1409. II. 24-1428. II. 14: üresedés [Losonci Zsigmond 1420. VII. 25: Szörénytornya és más környező várak (Orsova, Miháld, Karánsebes, Zsidóvár) kapitánya, de báni címet nem viselt]; 1427. II. 1 - 1428. V. 27: Marcali Imre (somogyi és verőcei ispán is); 1430. I. 16-1435. V. 4: Redwitz Miklós (az 1429: betelepített ném. lovagok kapitánya); 1435. VI. 20-1436. III. 10: üresedés [egy missilis 1435. VIII. 20: berekszói Hagymás Lászlót és Macedóniai „Dancs” [Jánost] nevezi bánoknak]; 1436. IV. 28-1439. IV. 13: Tallóci Frank (1436-39: kevei, 1436-38: krassói és 1438-39: máramarosi ispán, sókamaraispán is); 1439. IX. 27-1446. III. 15: Hunyadi János (erdélyi vajda, székely, temesi stb. ispán is); 1439. IX. 27-1440. X. 8: Hunyadi János, ifj.; 1445. II. 18-1446. III. 15: Újlaki Miklós (erdélyi vajda, macsói bán, székely, temesi stb. ispán is); döbröntei Himfi Basi vicebán, 1445. II. 18: kinevezve; 1451: volt bán a kormányzó okl. szerint; Szalánci János vicebán, 1445. II. 18: kinevezve; 1454. I. 19-1456. IV. 28: üresedés [Hunyadi a bánságot haláláig irányította, híveivel kormányoztatta, akik báni címet viseltek, de nem számítottak az országbárók közé]; 1447. X. 6-1454. III. 15: Csornai Mihály; 1449. VI. 2: Csornai Balázs; 1452. VI. 4-1454. III. 15: sebesi Dancs Péter; 1455-57: üresedés; 1458: Bethlen Gergely és Vlad; 1459-60: üresedés; 1460: Dóczi László; 1462-63: Újlaki Miklós; 1464-66: üresedés; 1466. III. 27: dengelegi Pongrácz János; 1467: üresedés; 1467: Muthnoki István és Muthnoki Mihály; 1468-71: üresedés; 1471-78: Hédervári Imre; 1478: Erdő János és Bethlen Domokos; 1478: üresedés; 1479: Török Ambrus és Szenthelsebethi György; 1479: Pathócsy Bertalan; 1480-83: Pathócsy Bertalan és Haraszti Ferenc; 1483-89: Haraszti Ferenc és Szokoly András; 1490: Ozorai Imre; 1491: Ozorai Imre és dobozi Dánfy András; 1491-92: Haraszti Ferenc és dobozi Dánfy András; 1492: Csulai Móré Fülöp; 1492-94: Csulai Móré György és gyarmati Balassa Ferenc; 1495-1501: Macskási Tárnok Péter (1482: tárnokmester, 1487: zenggi és kruppai várkapitány) és Gerlisthey Jakab; 1501: Gerlisthey Jakab és Belai Barnabás; 1502: Gerlisthey Jakab és Macskási Tárnok Péter; 1503: Belai Barnabás; 1503: Gerlisthey Jakab; 1504-08: Gerlisthey Jakab és Belai Barnabás; 1508-13: Paksi (de Pakos) Mihály és Belai Barnabás; 1514: Belai Barnabás és Szapolyai János (erdélyi vajda, székely gr., országos főkapitány, Szepes vm. örökös főispánja is); 1515-16: berekszói Hagymási Miklós; 1517-18: üresedés; 1519: Belai Barnabás; 1520-21: Gerlisthey Miklós; 1522-23: Kállay Vitéz János; 1524-26: Szapolyai János és Kállay Vitéz János (az udvari huszárok kapitánya is) - A törökök 1522: bevették Orsovát, Bali nándorfehérvári bég csapatai az 1524. V-VI-i sikertelen ostromok után IX: Kállay Vitéz Jánostól elfoglalták Szörénytornyát, ezzel megszűnt a ~; a D-i Kárpátoktól É-ra fekvő ter-ét I. (Szapolyai) János kir. (ur. 1526-40) korától a (karán)sebesi és lugosi bánok igazgatták; Kis-Oláho. a havasalföldi vajdák alatt 1860-ig az Oszmán Birod. része lett. 88

Pesty Frigyes: A ~ és Szörény vm. tört. 1-3. köt. (Oklevéltár 3. köt.) Bp., 1878. - Csánki II:13. - Pallas XI:37. (s.v. Krassó-Szörény vm.) - Engel 1996:435.