Magyar Katolikus Lexikon > S > Székesfehérvár


Székesfehérvár, Fehérvár, Alba Civitas, Alba Regia, Stuhlweißenburg, Isztolni Beograd, Fejér m.: I. Vára. Árpád-kori település a Vértes és Bakony közti Móri-árok és a Mezőföld találkozásánál. Római előzmények csak tágabb környezetében (Tác, Fövenypuszta) találhatóak. Géza fejed. várat épített, itt temették el. I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) kezdte meg a →székesfehérvári királyi bazilika építését és alapította a →székesfehérvári társaskáptalant. A kk-ban az ország egyik székhelye és szakrális központja: kir-aink koronázó- és temetkezőhelye (→székesfehérvári királysírok), itt őrizték a →koronázási jelvényeket, s itt állt a kir. trón. Itt tartották a törv-napokat és az ogy-ek többségét is. 1242: ellenállt a tatároknak. 1490: Habsburg Miksa csapatai szállták meg, de egy év múlva a m-ok visszavették. 1543: a törökök elfoglalták. 1601: több ostrom után rövid időre visszakerült, de végleg csak 1688: szabadult fel. A Rákóczi-szabharc (1703-11) alatt a kurucok nem tudták bevenni. Újjáépítése során a 18. sz. elején védműveinek többségét elbontották, utolsóként 1809: a budai kaput. 2005: csak a Monostori bástya és a Palotai kapu alapfalai vannak meg. - II. Káptalanok: 1. →székesfehérvári társaskáptalan. - 2. →Szent Miklós társaskáptalan. - 3. →székesfehérvári székeskáptalan. - III. Szerzetesrendek. 1. A középkorban. 1303. VIII. 12: ~ johannita, domonkos, ferences és ágostonos szerzetesházainak elöljárói és szerz-ei megjelentek a káptalanban, hogy tanúsítsák VIII. Bonifác p. I. Károly kir. törvényességét védő bullája átírásának hitelességét. A szerzetek felsorolásának rendje talán a városban való letelepedésük időrendjét is tükrözi. - a) Johanniták. A városon kívül Ny-ra, a Sár szigetén Martyrius esztergomi érs. (†1158) Szt István kir. tiszt-ére tp-ot kezdett építeni, II. Géza özvegye, Eufrozina fejezte be, birtokokkal bőven ellátta és a johannita rendnek adta, ide temették. III. Béla kir. 1193: megerősítette anyja alapítását, és igen részletesen összeírta birtokait. IV. Béla 1238: ismét megerősítette jogait, és további birtokokat adott a johannitáknak. A lovagház élén a prior állt mint lelki elöljáró, a gazd. ügyeket a preceptor vezette. 1243-1543: a konvent széleskörű →hiteleshelyi okl-kiadói munkát végzett. 1543. IX. 3: Szulejmán cs. elfoglalta ~t. A lovagok levéltárát az ostrom előtt Pozsonyba, a városi levtárba menekítették, legutóbb Bp-re szállították. - b) A domonkosok már 1221: megjelentek a városban →Magyarországi Pál vezetésével. 1231: Bors ispán 80 (ezüst) márkát és egy öt éves lovat hagyott végrendeletében a Szt Margit-ktorra. 1243: a perjel széleskörű felhatalmazást kapott IV. Ince p-tól, hogy a kir. udvarban gyóntasson és az egyháziak ellen vétőket megfelelő feltételek mellett feloldozza a kiközösítés alól. XXII. János p. 1317: Péter perjelt, I. Károly Róbert kir. gyóntatóját kinevezte Bosznia pp-évé. 1388: itt tartották a tart. káptalant. 1478: a p-hoz fordultak, mert a világi papok a gyóntatás és temetés miatt háborgatták őket. 1487: miután vállalták a rend szigorított fegyelmét, kérték a p-t, hogy az adományok fejében vállalt felhalmozódott szentmiséket összevonhassák. A ktor a város külvárosában állott, színhelyét nem sikerült megállapítani. Lehet, hogy 1506 e. a falakon belül a Szt Péter plébtp. közelében új ktort építettek. - c) A konventuális ferencesek letelepedésének ideje ismeretlen. Ktoruk vsz. a budai külvárosban, a Budára vezető út kijárata közelében állott. 1261: okl-et állítottak ki kápt-termükben. 1324, majd 1450-1531: további 8 alkalommal itt tartotta a rtart. a kápt-ját. 1367: a Szt Ferenc-klastromra végrendeletben egy jó lovat és egy ökröt hagytak. 1543: a török hódoltság területén a mariánus (korábban konventuális) ferencesek nem tudtak megmaradni. 1690: visszatértek, de már nem tudták, hol volt régi kolostoruk, ezért a török fegyveres ház telkét kapták meg. 1720: megkezdték új tp-uk és ktoruk építését. A 18. sz: széleskörű missziós munkát végeztek Fejér vm. falvaiban. II. József (ur. 1780-90) 23-as létszámot engedélyezett a konventnek. - d) Az ágostonos remeték először 1303: tűntek fel. 1332: Szt Mihály-tp-uk a Ny-i külvárosban (Nova Civitas) állt. - e) A domonkos nővérek ktora talán már 1248: fennállt, mert 1276: Szt Margit egy nővértársa azt vallotta, hogy ő 25 évet töltött a Nyúl-szigeti kolostorban, előtte pedig hármat a ~iban. 1280: Mojs tárnokmester végrendeletében Nyék és Szakály falvakat az itt élő apáca nővérére hagyta. 1485: a Szűz Mária-ktor a Budai-külvárosban, a Szt Miklós prépság közelében állott. -

2. A török után. a) A jezsuiták a felszabadító csapatokkal 1688: érkeztek ~ra, s alapították meg missziójukat. 1690-: ~ pléb-ját vezették, koll-ot tartottak fenn, a tágabb környéket is pasztorálták. 1743-63: építették rendházukat, 1756: szentelték tp-ukat Nep. Szt János tiszt-ére. 1773: érte őket a feloszlatás. - b) A mariánus ferencesek a 18. sz: a belvárosban, az egykori kir. palota helyén telepedtek meg. Esterházy Ferenc főispán bőkezűségéből építették 1720-42: Szt Imre-tp-ukat, 1741-43: ktorukat. Több mint 20 mai települést pasztoráltak, börtönpasztorációt is végeztek. 1950: rházukat feloszlatták. →Székesfehérvár-Szent Imre - c) A pálosok 1688: sikertelenül próbáltak gyökeret verni a városban. 1776: átvették a jezsuita tp-ot és isk-t. II. József 1786: feloszlatta őket. - d) A kármeliták 1688: érkeztek ném. földről. 1732-69: épült Kármelhegyi Boldogasszony-tp-uk. Skapuláré társulatuk nyilvántartókv-e szerint nagy népszerűségnek örvendtek. A II. József-féle korlátozásokat nem tudták kiheverni, 1798: maguk kérték a rendház megszüntetését, mely 1801: szeminárium lett. →Székesfehérvár-Szeminárium - e) A ciszterciek 1813: vették át az egykori jezsuita gimn. vezetését. 1948: az isk-t államosították, 1950: a szerzetesrend működésének állami korlátozásakor a tp-ot az egyhm. plébánia rangra emelve vette át, és sok rendtagot alkalmazott pasztorális feladatokra. 1994: az isk-t, 1995: a pléb-t ismét kezelésbe vette a rend. →Szent István Gimnázium - f) A vincés nővérek 1856-1948: betegápolással foglalkoztak, 1889-: árvaházat és aggintézetet vezettek. - g) A szatmári irgalmasnővérek 1864-1950: több szinten is elláttak isk. feladatokat (elemi, iparisk., nőnevelő, tanítóképző). 1990 u. megkísérelték a visszatelepülést szervezett formában is, de ez nem bizonyult tartósnak. - h) A Szociális Testvérek 1934-50, a Jézus Szíve Népleányai 1945-50: működtek a városban. -

IV. Püspöki székhely, 1777-: →székesfehérvári püspökség. -

V. Plébániái, templomai, kápolnái: 1. A középkorban. a) →székesfehérvári királyi bazilika. - b) Szt Péter-tp., a későbbi →székesfehérvári székesegyház. - c) Szt Miklós-tp. a falakon kívül, társaskápt. tartozott hozzá. - d) Szt Bertalan-tp. a belvárosban. - e) A Szt Jakab-tp. léte vitatott, ha volt, a ferences tp. helyén állhatott. - f) Szt Kereszt-tp. a belvárosban. - g) Szt Erzsébet plébánia a budai külvárosban. - h) Szt Domonkos plébánia uo. - i) ferences templom uo. - j) Szt Mihály-tp., az ágostonrendieké, helye vitatott, talán a rácvárosban. - k) johannita tp. a palotavárosban. - l) Szt István plébánia johannita fennhatóság alatt. - m) Szt Kozma és Damján plébánia a palotavárosban. - n) domonkos tp. vitatott helyen, de a belvárosban. - Kápolnák: A kir. bazilika épületegyütteséhez tartozó kpnákról, oltárokról több említés maradt fenn, de csak alapfalak jelzik őket. Megmaradt a gótikus Hentel-kpna a szegyh. tőszomszédságában, mely az újkorban átvette az elpusztult kk. Szt Anna-kpna titulusát és birtokait. 1356: és 1494: említik a Szt Imre-kpnát, helye a kir. palotán belül lehetett. A Szt Borbála-kpna 1376: a felsővárosban lehetett. Mint a koronázási szertartás állomáshelyeiről tudunk az egykori Szt István-, a Szűz Mária- és a Szt Márton-kpnákról. -

2. A török után. →Székesfehérvár-Almássy-telep, →Székesfehérvár-Belváros, →Székesfehérvár-Felsőváros, →Székesfehérvár-Maroshegy, →Székesfehérvár-Nagyboldogasszony, →Székesfehérvár-Öreghegy, →Székesfehérvár-Szárazrét, →Székesfehérvár-Szeminárium, →Székesfehérvár-Szent Imre, →Székesfehérvár-Vasútvidék, →Székesfehérvár-Víziváros. - 2006: létező kápolnák: Szt Anna-kápolna; Szent Donát-kpna. Öreghegyen 1733: épült török őrtoronyból. A II. vh-ban megsemmisült. Helyén 1995: új kpna épült. - Szentháromság-temetőkpna. 1703 e. Horváth Miklós emeltette. Oltárképe 1872: a Hübner Nándor-féle átépítésekor készült. Főoltárát Simor János készíttette. 1927-38: Prohászka Ottokár pp. nyughelye. - Szt kereszt v. Sóstói temetőkpna. 1888: Pauer János építtette, akinek nyughelye is. - Feltámadás-temetőkpna a Csutora temetőben, Szt György ökumenikus kórházkpna, valamint a ciszterci gimnázium és a Szt Imre Iskola kápolnái. -

VI. Iskolája: →Szent István Gimnázium, Székesfehérvár. - VII. Kat. sajtója: 1861-65: Bimbó, 1874: Nevelészet, 1884-?: Keresztény Nép, 1888-90: A M. Ifjúság Rózsafüzére, 1889-90: Hunyadi Mátyás, 1891-92: Ébredjünk és Szövetkezzünk, 1894-1944: Fejérmegyei Napló, 1911-12: Egyh. Híradó, 1911-13: Napsugár, 1920-21: Törekvésünk, 1924-26: Fejérmegyei Napló Irod. Melléklete, 1925-28: Fejérmegyei Hírlap, 1928-34: Székesfehérvári Napló, 1929-32: Egyházközségi Tudósító, 1930-36: Ifjúságunk, 1931-38: Székesfehérvári Szemle, 1932-?: Fehérvár, 1932-44: Kis Fehérvár, 1933-38: Új Erő, 1933-40: Székesfehérvár-Egyházmegyei Szt István Segélyegyesület Értes., 1934-44: M. Gyermeknevelés, 1934-44: Új Fehérvár, 1937-39: Tarisznya, 1938-39: Vár, 1939: Fejérmegyei Napló Képes Híradója, 1939-44: Munka, 1939-44: Híradó, 1945-46: Egyházközségi Értes., 1947: Tengerihántás, 2004-: Szt István Városa-SZEM (~i Egyhm. Magazinja). M.G.-H.F.L.

Károly János: Fejér Vm. tört. 1-2. köt. Székesfehérvár, 1898. - ~ évszázadai. 1-4. köt. Szerk. Kralovánszky Alán. Uo., 1967-79. - Schem. AR. 1977, 2001. - Siklósi Gyula: Adattár ~ kk. és törökkori építészetéről. Uo., 1990. - Lauschmann Gyula: ~ tört. 1-4. köt. Uo., 1993. - Fitz Jenő: ~ és környéke. Uo., 1997. - Szarka Géza: A ~i belvárosi pléb. tört. Uo., 2003.