Streith Miklós (Paulis, Arad vm., 1800 k.-Pest, 1849. szept. 5.): plébános. - A teol-t Székesfehérvárt végezte, pappá szent. Acsán kp., 1831-49: (Vértes)Bogláron plnos. Orvosi ismereteivel 1849: a kolerajárvány idején híveit gyógyítgatta, későbbi följelentőjét, a kisbírót több órai dörzsölés után tartotta életben. 1849: az újoncozáskor Boglár, Gánt, Kozma és Szár falvakat kp-ja, →König Mór parancsnoksága alá helyezték. IV. 14: a függetlenségi nyilakozatot kp-jával hirdettette ki, csak a nép fölfegyverzésének parancsát magyarázta ő („a vasvillákba illesszenek hosszú nyelet”). VIII. 16: a Bicskére érkezett osztr. dandár parancsnokánál a császárhű jegyző és bíró följelentették, VIII. 17: (a Kossuth-kutyának nevezett) König Mórral együtt letartóztatták, miután kikérte magának, hogy az osztr. tábornok egy papot kutyának nevezzen. Gyalog Székesfehérvárra vitték őket, ahol VIII. 19: rögtönítélő törv-szék elé állították, de az osztr. csapat menetparancsa miatt őket Pestre kísérték. Az →Újépületben IX. 4: haditörvényszék elé állították, hazaáruló beszéd és fegyverhasználatra oktatás vádjával kötél, majd kegyelemből golyó általi halálra ítélték, IX. 5: de. 11-kor agyonlőtték. A ferencvárosi, utóbb a Kerepesi temetőben temették el. 88

Szabadság (Székesfehérvár) 1888:98. sz. (König Mór: Egy fejérm. plnos [~] vértanúsága 1849. IX. 5.) - Ambrus 1892:42.