🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Stomfai
következő 🡲

Stomfai Károly (Rákoscsaba, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. jan. 9.-Bp., 1976. dec. 29.): kántor. - 1942-ig a Vakok Ált. Isk-ja és Nev. Otthona növ-e. Itt kezdte zenei tanulm-ait hegedű, zongora és orgonaszakon. Rövid ideig a Vakok Int-e kpnájának kántora. Orgonálni a Nemzeti Zenedében Schmidthauer Lajosnál és →Gergely Ferencnél tanult, végbizonyítványt szerzett. 1943: először lépett föl a Zeneakad-n. Mivel nem talált zenei állást, telefonkezelőként dolg. 1959: kántori okl-et szerzett, a Rokolya u-ban, 1959: a Béke téren, 1963-69: a Törökőri Szt Teréz-tp-ban kántor, 1961: megnősült. Szerepelt hangversenyeken és a Rádióban. Gyakran föllépett a Homérosz Énekkar hangversenyein. So.F.

Új Ember 1977. I. 9. (Gerdelics Ferenc: Búcsúzunk ~tól) - Gergely Ferenc és Szabó Ágnes (rokona) közlése

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.