Magyar Katolikus Lexikon > S > Stabat Mater Dolorosa


Stabat Mater Dolorosa (lat.'Áll a fájdalmas Anya'): a →Fájdalmas Anyáról, ill. hozzá szóló →szekvencia, ill. himnusz. - Eredetileg verses magánimádság (egyes szám első személyben) 8+8+7 szótagú 3 soros versszakokban. A 14. sz: ájtatosságokon és körmenetekben énekelték, majd É-fro-i misszálékban, a 15. sz: zsolozsmás kv-ekben, 1500 k. sok no-i misszáléban, 1521: egy róm. misszáléban szerepel. V. Pius p. 1570: nem vette be a MR-ba, de 1727-: →fájdalmas pénteken és →Hétfájdalmú Szűz ünnepén szekvencia, a róm. brev-ban himnuszként szerepel, a II. Vat. Zsin. (1962-65) után is. - Szerzőségét ma is vitatják: legtöbben →Jacopone da Todi OFM-t (†1306), mások Szt Bonaventúrát (†1274) v. III. Ince p-t (†1216) tartják szerzőjének. - A m. népénekek között Sík Sándor ford-a: Áll a gyötrött Istenanyja (Hozsanna 65; ÉE 90). A ~ első többszólamú megzenésítője Josquin des Pres (1521 e). Más, híresebb szerzők: Palestrina (8 szólamra; 1594 e.), Anerio (3 kórusra), Steffani, Caldara, A. Scarlatti (1719 e.), Pergolesi (1736), J. Haydn (1767), Schubert, Rossini (1832/41), Liszt Ferenc (1862/67), Dvořák (1876), Szymanowski, Poulenc (1950). **

LThK 1933. IX:759. - Brockhaus III:388.