Magyar Katolikus Lexikon > S > Sopron-Kertváros


Sopron-Kertváros, Wondorf, Bondorf, Bánfalva, Sopronbánfalva: 1. plébánia a győri egyhm. soproni esp. ker-ében. 1296: villa Zoan. Ágfalva filiájából 1947: lelkészség, 1968 u. pléb. Mai Szt Mária Magdolna-tp-ának hajója a 12. sz: román, szentélye 1427: gótikus stílusban épült, 12. és 15. sz. freskótöredékekkel. Tornya a 14. sz: épült. - Plébánosai: Nagy István, 1954: Kövér Imre, 1998: Sándor Gábor, 2002: Németh Attila. - 2. pálos monostor és templom 1786-ig. III. Frigyes cs. kérésére V. Miklós p. 1454: utasította a győri pp-öt, hogy engedje meg annak a kpnának a fölszentelését, amelyet itt egy remete Szt Wolfgang tiszt-ére épített. 1481/82: a város tanácsa meghívta a pálosokat, hogy monostort létesítsenek a kpna mellett, és azt birtokadományokkal megalapozta. 1483: Nagylucsei Dóczi Orbán győri pp. is hozzájárult, hogy a kpnát a pálosok tp-má és monostorrá bővítsék. A tp-ot Angyalok Királynéja tiszt-ére szentelték. - 1526: megkapták az 1493: elpusztult baumgarti klastrom javait. 1529: a Bécs ellen vonuló törökök felégették, a remeték a rend bécsújhelyi ktorába menekültek. Az épületekből csak a tp. szentélye maradt meg, melyet 1610-43: barokk hajóval kibővítettek és a ktort újra lakhatóvá tették. 1728: ismét tűzvész pusztított, a tp. mai homlokzata 1751 k. épült. A tp-hoz az 1751-53: épített „pálos lépcső” vezet 14 szoborral. 1786: a r. feloszlatásakor 14 szerz. élt itt. Az épületeket 1891: a kárm. apácák kapták meg. -

3. Szűz Mária-búcsújáró hely. A pálos tp. kegyképe →Hodégétria, ősképe a czestochowai kegykép, vsz. még a kpnából való. A török elől Bécsújhelyre menekülve magukkal vitték. Visszatérésük után a rend föloszlatásáig a búcsújáró tp-ot a Habsburg család tagjai is látogatták. 1786: a főoltárt a kaboldi (Au.) ev. gyülekezet vásárolta meg, az orgonát Sopron városa a kópházi kegytp-nak ajándékozta. A kegyképet azonban sikerült megmenteni: 1893-ig a falu Szt Mária Magdolna-tp-ában őrizték, majd megújítva, aranyozott keretben, átfestve fölhozták régi helyére és a főoltár fölé helyezték. 1966: restaurálták. - A tp. harangjait 1855: 65 cm átm. Pfistermeister Ferenc Kőszegen, 1892: 56 és 41 cm átm. Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban öntötték. -

4. Mennyország Királynője kármelita női konvent, a →kármelita apácák első mo-i háza. 1891: a mayerlingi (Au.) Kármel perjelnője, M. Eufrázia átvette az egykori pálos ktort. Az alapító nővér →Lobkowitz Mária Ignácia, a perjelnő az Isteni Gondviselésről nev. Aloysia, helyettese a Keresztről nev. Johanna nővér lett. A ktor kegyura →Esterházy Miklós Móric gr., az alapító nővér fia. A 2 első m. nővér, M. Emerica és M. Ladisla 1893. XII. 8: tett egyszerű fog-at. - 1948: itt élt Szentháromságról nev. Mária Erzsébet perjelnő (*1897. III. 17; fog.: 1922. V. 25.) vezetése alatt: Szt Teréziáról nev. Konstancia (*1871. VI. 1; fog.: 1907. X. 14.); Jézusról nev. Electa (*1887. VIII. 15; fog.: 1913. III. 19.); Gyermek Jézusról nev. Gabriela (*1893. VIII. 29; fog.: 1926. IX. 1.); Öt Szt Sebről nev. Mária Angelica (*1895. X. 1; fog.: 1927. VIII. 17.); Jézusról nev. Mária Terézia (*1894. VI. 30; fog.: 1929. XII. 8.); Szt Bertalanról nev. Anna (*1910. XI. 10; fog.: 1934. IX. 26.); Isteni Gondviselésről nev. Jozefa (*1912. VII. 22; fog.: 1937. IV. 27.); Jézusról nev. Ágnes (*1917. VIII. 7; fog.: 1937. IV. 27.); Mindig Segítő Szűzanyáról nev. Cecilia (*1919. IX. 24; fog.: 1942. III. 22.); Magyarok Nagyasszonyáról nev. Margit (*1912. VII. 1.; fog.: 1943. X. 17.). - Conversa (segítő) nővérek: Szt Családról nev. Márta (*1879. VII. 15; fog.: 1902. IX. 1.); Oltáriszentségről nev. Stanisla (*1881. VII. 4; fog.: 1903. XI. 14.); Isteni Gondviselésről nev. Tekla (*1894. III. 31; fog.: 1917. III. 19.). - Kijáró (külső) nővérek: Szentlélekről nev. Karmela (*1899. IV. 24; fog.: 1938. IV. 27.); Jézus Szívéről nev. Benigna (*1919. X. 23; fog.: 1946. X. 3.); Mária Szeplőtelen Szívéről nev. Bernadett (*1926. II. 3; beöltözött: 1948. V. 2.) - 1950. VII. 11: a közösséget Nyíregyházára hurcolták, ahol IX. 21-ig az angolkisasszonyok isk-jában tartották őket. Ekkor egyeseket a gyóni szoc. otthonba vitték, többen külf-ön a vilsbiburgi (NSZK), gmundeni (Au.) és mayerlingi Kármelban találtak menedéket. -

5. kálvária. A pálos prior 1662. IX. 4: beadványban kérte a városi tanácstól, hogy a Bánfalváról Sopronba vezető út mentén keresztutat állíthasson, egyelőre fából, később kőből. A tanács az akkor még szinte teljesen ev. lakosság ellenszenvére hivatkozva megtagadta a kérést. 1667: Széchenyi Pál 80.000 Ft-os adományából sikerült a tervet megvalósítani. 5 stációját a pálos tp-hoz vezető út mentén helyezték el. A stációk talapzatán kétalakos szoborcsoportok álltak. 2 stáció 2005: a ktorépület homlokzata előtt áll, 2 Sopronban. Már nincs meg a föltámadás jelenete és a kálvária kpnája sem. A Szt Sír-kpna 1661: készült, kívül csúcsíves vakárkádokkal a ktortól DK-re állt. Az 1870-es évek végén pusztulhatott el. Képét →Storno Ferenc rajzáról (1869) ismerjük. H.F.L.-r.k.-88

1. Gerecze II:733. - Aggházy II:252. - Búzás kz. 156. - Patay 1982. - MKA 2000:89. - 2. Sopron és környéke műemlékei. 1956:439. - DAP III:226. - 3. Szenthelyi 1988:110. - Szilárdfy 1994:28.- 5. Varga J.: A sopronbánfalvai hegyi tp. Sopron, 1938. - Szilágyi 1980:74.