Magyar Katolikus Lexikon > S > Siricius


Siricius, Szt (Róma, 4. sz.-Róma, 399. nov. 26.): Szt I. Damasus utódaként 384. XII. 29-399. XI. 26: pápa. - 352 u. a róm. egyh. szolgálatában állt mint lektor, majd diákonus. Damasus p. halála után egyhangúlag választották meg p-vá. Szt Jeromos műveletlen, egyszerű embernek mondta, vsz. azért, mert ~ nem alkalmazta titkárként. - ~ az első p., aki a cs. dekretálisok hangnemében levelezett. A pp-ök kérdéseire jogszabályszerűen válaszolt és elvárta, hogy rendeleteit ált. szabálynak tekintsék lehetőleg az egész Egyházban. Első ilyen levelét 385. II. 11: Himerius tarragonai pp-nek írta, aki még Damasus p-nak tett föl 15 egyházfegyelmi és lit. kérdést. A válaszát Himeriusnak ismertetnie kellett a szomszédos Africa, Gallia és egész Hispania ter-én. A 386. évi zsin. határozatait és a galliai pp-ök kérdéseire adott válaszait hasonló széleskörű jogszabályként fogalmazta meg. 390: elítélte Jovinianust és társait. Az illíriai ppségek közig-ilag Konstantinápolyhoz, egyházjogilag a róm. patriarchátushoz tartoztak. ~ ezért a tesszaloniki pp-nek helynöki megbízatást adott, hogy ellenőrizze a pp-ök kinevezését és működését. Nem értett egyet →Priscillianus kivégzésével. - Rómában a S. Clemente- és S. Pudenziana-tp-ot háromhajós baz-vá, a konstantini Szt Pál-baz-t ellenkező keleteléssel öthajós baz-vá építette át. A S. Silvester-tp-ban temették el. Szt-ként tisztelték, de a RM-ba csak 1748: vették föl. - Utóda 399. XI. 27: Szt I. Anasztáz. - M: ÓÍ V:345. (Levele Himeriushoz. Ford. Erdő Péter.) T.J.

LThK IX:793. - BS XI:1234. - Mondin 2001:50.

Siricius, Szt (Róma, 4. sz.-Róma, 399. nov. 26.): Szt I. Damasus utódaként 384. XII. 29-399. XI. 26: pápa. - 352 u. a róm. egyh. szolgálatában állt mint lektor, majd diákonus. Damasus p. halála után egyhangúlag választották meg p-vá. Szt Jeromos műveletlen, egyszerű embernek mondta, vsz. azért, mert ~ nem alkalmazta titkárként. - ~ az első p., aki a cs. dekretálisok hangnemében levelezett. A pp-ök kérdéseire jogszabályszerűen válaszolt és elvárta, hogy rendeleteit ált. szabálynak tekintsék lehetőleg az egész Egyházban. Első ilyen levelét 385. II. 11: Himerius tarragonai pp-nek írta, aki még Damasus p-nak tett föl 15 egyházfegyelmi és lit. kérdést. A válaszát Himeriusnak ismertetnie kellett a szomszédos Africa, Gallia és egész Hispania ter-én. A 386. évi zsin. határozatait és a galliai pp-ök kérdéseire adott válaszait hasonló széleskörű jogszabályként fogalmazta meg. 390: elítélte Jovinianust és társait. Az illíriai ppségek közig-ilag Konstantinápolyhoz, egyházjogilag a róm. patriarchátushoz tartoztak. ~ ezért a tesszaloniki pp-nek helynöki megbízatást adott, hogy ellenőrizze a pp-ök kinevezését és működését. Nem értett egyet →Priscillianus kivégzésével. - Rómában a S. Clemente- és S. Pudenziana-tp-ot háromhajós baz-vá, a konstantini Szt Pál-baz-t ellenkező keleteléssel öthajós baz-vá építette át. A S. Silvester-tp-ban temették el. Szt-ként tisztelték, de a RM-ba csak 1748: vették föl. - Utóda 399. XI. 27: Szt I. Anasztáz. - M: ÓÍ V:345. (Levele Himeriushoz. Ford. Erdő Péter.) T.J.

LThK IX:793. - BS XI:1234. - Mondin 2001:50.