🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sinka
következő 🡲

Sinka Aladár (Losonc, Nógrád vm., 1913. okt. 30.-Rimaszombat, 1995.): autószerelő, cserkészvezető. - A középisk. után autóvillamossági szerelést tanult, önálló szerelőműhelyt nyitott. 1930-: a 274. sz. Ferenczy István iparos cserkészcsapat tagja; rajparancsnok, 1939: a Hárshegyi Cserkészparkban tiszti képesítést szerzett, csapatvez. s a 32 tagú fúvószenekar vez-je. 1933: részt vett a →Gödöllői Cserkész Világtalálkozón, 1939: csapatával a kassai Rákóczi-ünnepségeken. 1942-45: az orosz harctereken szolgált. Hazatérése után a csehszl. hatóságok hitéért, magyarságáért és cserkészetéért meghurcolták; évekig zaklatták, börtönbe csukták. A Tatran Sportegyes. és a Csemadok M. Kulturális Szöv. tagja. Bo.J.-Fe.Má.

Sinka Ferenc (†Esztergom, 1904): építőmester. - ~ műve Esztergomban a Jó Pásztor-, a Kálvária- és az Orbán-kpna, a Szentháromság-szobor, a belvárosi tp. főoltára és számos magánház. Renoválta a bényi Árpád-kori műemléktp-ot. Számos tp-ot újított meg az esztergomi főegyhm-ben. 88

O'sváth 1938:877. (fia cikkében)

Sinka Ferenc Pál (Makó, Csanád vm., 1867. ápr. 2.-Esztergom?, 1938 után?): városi közgyám. - Őse, S. György volt Esztergom első bírája a török uralom után. A középisk-t Esztergomban és Kecskeméten végezte, a bpi tudegy-en középisk. tanári okl-et szerzett. Esztergomban tanár és lapszerk., majd 40 é. Esztergom város szolgálatában közgyám. 1930: nyugdíjazása után mint a Hadirokkantak Orsz. Nemz. Szöv. (HONSZ) helyi csop-jának ig-ja (1938: is) a rokkantügyek előadója. 25 é. át az esztergomi Szt István- és Nagyboldogasszony-napi ünnepségek rendezője. 1911: Brutsy Jánossal megalapította az Esztergomi Turista Dalárdát. 1913: újból megszervezte az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatot, múzeumát átadta a nyilvánosságnak; 1937: a Társulat ig-ja. - Az I. vh-ban a 14. honvéd gyalogezred Vasútbiztosító Osztagának parancsnoka D-Szerbiában és Albániában; századosként szerelt le. Szolgálata alatt egy századához beosztott akadémiai festővel kifesttette a prizreni főszegyh-at, a letnicai kegytp-ot, a janjevói és ferizovicsi albán r.k. tp-okat. - Czirfusz Viktorinnal a →Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület és az →Egri Norma helyi megszervezője; az esztergomi Credo Egyes. alapítója. - Írásai: Esztergom Évlapjai (Esztergom vm. őskora; A török félhold mo-i uralma és hanyatlása Esztergomnál; A János-lovagok esztergomi rendházai). - M: Szt István kir. története. Esztergom, 1910. - Esztergomi Szt István naptár az ... évre. (1-15. évf.) Szerk. Uo., 1913-36. az 1-3. évf. a szerk. neve nélkül - Páduai Szt Antal csodái. Esztergom, 1932. (Csodálatos történetek 1-2.) - A Csodálatos történetek sorozatnak (1-2. sz.?) 1932: szerk-je. - Az Esztergomi Hírlap hetilapnak 1892. VIII. 20-1894. III. 25: (az Esztergomi Lapokba való beolvadásáig) alapító szerk-je és kiadó tulajdonosa, 1925-30, 1933-34, 1936: és 1938: az évente 2x megjelenő Esztergom Évlapjai szerk-je. - Álneve: Pál testvér (Páduai Szt Antal csodái. 1932). 88

O'sváth 1938:877. - Gulyás-Viczián XXVI. (kz-ban)

Sinka István (Esztergom, Esztergom vm., 1911. aug. 11.-): gimnáziumi tanár. - 1922-29: az esztergomi bencés gimn-ban tanult, a Ferenc József Tudegy-en lat-tört-földr. szakot végzett és drált. 1938-: az esztergomi Szt Imre Gimn. Széchenyi Internátusának felügy. tanára. 1945: Ny-ra ment, ott halt meg. - M: Mo. Árpád-kori fő- és székvárosa, Esztergom. (dri ért.) Szeged, 1936. 88

Balogh 1939:56. - Jámbor 1942:158.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.