Shkodra, Scodra, Scutari, Shkoder, Skadar, Skudra, Skutari, Szkutari: város és érseki székhely Albániában a Skodrai-tó déli partvidékén, a montenegrói-albán határ közelében. - 1. Az ókorban Scodra illír város, Kr. e. 168: a rómaiak elfoglalták és a népvándorlás koráig uralták. 387 k. már ppi székhely, 601-1141: pp-ét nem említik. A népvándorláskor szláv törzseké, Bizáncé, majd Zeta (Montenegro) birtoka. A diokleiai pap 1143-53: írt krónikája szerint a 9. sz: ppsége már létezett mint a diokleiai érs. suffr-a, bencés ktorral, melynek tp-a a zetai kenézek nyugvóhelye. E korban a zetai-bizánci harcok színtere, 1082: Budin zetai uralkodó székhelye, az első keresztes hadjáratra vonulók egyik állomáshelye Zára és Durazzó között. Manuel bizánci cs. halála után, I. Nemanja (Szt) Simeon István (1186-95), ekkor Antivarihoz tartozó ppség. 1423: a velenceieké, akik sikeresen védték a szerbek ellen. - 2. 1477-1912: török birtok, mivel Velence az 1474. VI-i ostrom után a békéért átengedte nekik. 1517: minorita rháza a horvát rtart. tersattói vikariátusához tartozott. 1560/61: Szkutari István itt alapította az első albán nyomdát (a törökök elpusztították), mely 3 cirill betűs kv-et adott ki. 1614: szandzsák székhelye, mely a montenegrói, antivari, dulcinói, szkutari, podgoricai és plaski ker-ből állott. 1671: még 20.270, 1703: csak 12.700 r.k. élt a ppségben Zmaievics durazzói érs. jelentése szerint, mert sokan muszlimmá lettek. - I. Lipót újította föl c. ppségként, címét viselték 1699-1700: Bernich Ágost, 1700. XII. 5-1708. XII. 1: Kollonich Zsigmond gr., 1712. III. 17: Zilka János, 1718. VIII. 18-1739: Zichy Pál gr., 1748. XII. 2-1767: Fonyó Sándor, 1768. III. 16: Kristovich Imre, 1777. V. 23-1784: Feja János, 1790. IV. 2: Mitterpacher Dániel, 1823. IX. 12: Marich János, 1837: Bémer László, 1846: Fogarasy Mihály, 1865: Bíró László, 1873: Rónay Jácint, 1876: Zerpák János, 1890: Begovcsevich Róbert. - 3. 1867. III. 14: állították helyre ppségét, mely 1886. X. 8: érsség az 1912 óta független Albániában. 1915-18: az osztrák-m. csapatok megszállták. A komm. hatalom a papokat bebörtönözte, a ppséget megszüntették, csak a rendszer bukása (1991) után engedélyezték a vallás szabad gyakorlását. - Suffr-ai: Lezhë, Pult, Rrëshen, Sapë. - 2363 km²-en 2005: 202.800 l, 132.800 h, 29 pb, 18 ep, 30 szp, 51 sz, 119 szn, 13 ni, 16 ki-e volt. **-88

LBE:511. - Margalits 1900:757. (s.v. Scutari); 1902:846. (Skutari) - AP 2005:682, 1126. (s.v. Shkodrë)