Magyar Katolikus Lexikon > S > Sergius és Bacchus


Sergius és Bacchus, Sztek: vértanú katonák. - Maximianus (ur. 286-305) idején magasrangú tisztek a cs. palotában. Följelentették őket, hogy keresztények. Előbb női ruhában körbevitték őket a városban, majd átadták őket a szír-eufráteszi helytartónak. Az kihallgatta őket, s Bacchust úgy megostoroztatta, hogy belehalt. Sergiusnak szögeket vertek a lábába, így kellett bejárnia katonai táborokat, végül lefejezték. Tiszteletük K-en és Ny-on elterjedt. Ü: okt. 7. - Ikgr. Bizánci udvari ruhát viselő ifjak, ritkán →orante v. lovagként együtt ábrázolták őket, de csak a K-i Egyh-ban és a bizánci műv. hatósugarában (Velence, S. Marco, mozaik, 13. sz.). Attrib-uk: kézi kereszt. **

Sachs 1980:313. - BS XI:876.