Schwartz, Anton Maria, B. (Baden, Alsó-Au., 1852. febr. 28.-Bécs, 1929. szept. 15.): rendalapító. - 1875: pappá szent. Maga köré gyűjtötte és oktatni kezdte a proletárcsaládok gyermekeit, hogy a katekizmus segítségével fölkészítse őket a családi és munkás életre. Ennek érdekében különleges nevelési rendszert dolgozott ki. 1882-től a tanoncok lelkipásztora. Internátusokat nyitott, oratóriumokat szervezett, ahová felnőtt ffiakat is befogadott. 1889: megalapította a →kalazantinusok kongr-ját. Küzdött a 8 órás munkaidőért, a tanoncok nyári szabadságáért és a szabad vasárnapért. - II. János Pál p. 1998. VI. 21: b-gá avatta. **

LThK IX:534.

Schwartz Elemér Lajos, OCist (Vasvörösvár, Vas vm., 1890. aug. 25.-Würzburg, NSZK, 1962. jan. 21.): egyetemi tanár. - A gimn-ot Szentgotthárdon és Egerben végezte. 1907. VIII. 14: lépett a r-be. 1914. VII. 5: ünn. fog-at tett, VII. 14: pappá szent. Szentgotthárdon és Előszálláson kp., a vh-ban tábori lelkész, 1914: drált és Bpen ném-lat. tanári okl-et szerzett. 1916: Székesfehérvárt gimn. tanár. 1917: a bécsi, 1918: a gráci, 1919: a müncheni és 1920: a marburgi egy-en tanult tovább. 1921: Bpen a ciszt. gimn. tanára, ném. nyelvjárástanból egy. mtanár. 1925: a bpi ciszt. hittud. és tanárképző főisk. tanára. 1936: a bpi tudegy. ném. nyelvészet és néprajz ny. r. tanára. 1938: megalapította a Ném. Nyelvtud. Int-et. 1948: nyugdíjazták, 1949: Belgiumban telepedett le, 1950: a lőveni egy. ném. művelődéstört. tanára. - 1927: a SZIA II. o-a tagja. A nyelvjárástan, névtud. és szellemi népr. kutatója, a →Foederatio Emericana főtitkára (Anonymusa) volt. - M: A rábalapincsközi nyelvjárás hangtana. Bp., 1914. (Ném. philológiai dolgozatok 10.) - Kísérlet a felnémet nyelvjárású népdalok és mondák egyöntetű lejegyzésére. Uo., 1917. (Klny. EPhK) - Bev. a hazai ném. nyelvjáráskutatásba. Uo., 1923. (Mo-i ném. nyelvjárások 8.) - A Ny-mo-i zsidó családnevek. Sopron, 1926. - Heinrich Imre. Bp., 1930. (Klny. EPhK) - A hazai ném. népr. atlasz adattára. Uo., 1931. - Haydn az újabb kutatások tükrében. Uo., 1932. (Klny. EPhK) - A Ny-mo-i ném. helységnevek. Uo., 1932. (ném-ül is) - Szt Kristóf és az első bpi gépjárműszentelés. Uo., 1932. - Dűlőnév és telepítéstört. Uo., 1933. (Klny. EPhK) - Harc a Ny-mo-i ném. helynevek körül. Uo., 1933. - Szentgotthárd és vidéke a ciszt-ek letelepedése előtt. Uo., 1933. - A népr. új útjai - a kat. népr. Uo., 1934. (Klny. Kat. Szle) - Pyrker anyanyelve. Uo., 1935. (Klny. EPhK) - Karácsony és betlehem. Uo., 1936. (Klny. Kat. Szle) - A ném. köznyelvi ejtés isk-inkban. Uo., 1938. - Új ném. helyesejtés a m. tanárság kritikájának tükrében. Uo., 1938. - Anleitung zur Aussprache d. Schriftdeutschen in d. ung. Mittelschulen. H.n., 1940. - A ném. köznyelv és helyes kiejtése. Bp., 1940. (A ném. tanítás kézikv-e 1.) - Deutscher Vokalismus u. Konsonantismus. Egy. jegyz. Bp., 1942-43. - Háromkir-ok. Uo., 1942. (Klny. Szépműv.) - Hegyi Szt Bernát, a túristák pártfogója. Eger, 1942. - Karácsony a műv-ben. Jajczay Jánossal. Bp., 1942. - A ném. helyes beszédejtés kezdetei Mo-on. Uo., 1942. (Klny. Melich emlékkv.) - Bél Mátyás ném. helyesolvasási szabályai. Uo., 1943. (Klny. Archivum Philologicum) - Szt Hubertus legendája. Eger, 1943. - A sztek népi tiszt-e. Útbaigazítás hagiográfusok számára. Bp., 1947. (ném-ül is) - Jézuska jászolbahelyezése karácsony szt éjjelén. Uo., 1948. - Hl. Weihnacht. Köln, 1953. (M. szakemberek írásai 8.) - Maria, die Mutter des Christkindes. Uo., 1954. (Kirche u. Volk 1.) - Auf! Lasst uns nach Bethlehem eilen. Uo., 1959. (Ung. Studien 1.) - Europa singt „Stille Nacht, Heilige Nacht”. Innsbruck, 1963. (Schlern-Schriften 230.) - Bpen 1937-46: Thienemann Tivadarral szerk. a Gimn. ném. nyelvi egységes tankv-ek sorozat több változatban kiad. 11 köt-ét; egyedül 1937-48: a Ném. népr. tanulm-ok 1-15. füz-ét; 1938-44: a Ném. nyelvészeti dolgozatok 1-12. füz-ét. - Írói neve 1947-től: Komjáthi-Schwartz Elemér. 88

Barthos-Csetri 1922:29. - SZIA tagajánl. 1927:16. - Karczag 1932:847. - Ker. m. közél. alm. II:969. - Schem. Cist. 1942:247. - Pilinyi 1943:247. - MÉL II:605. - Mérő 1966:76.

Schwartz József (Nagyfalva, Vas vm., 1871. nov. 3.-Savanyúkút, 1949. jan. 13.): plébános. - Szombathelyen 1894. VII. 14: pappá szent., 1893-95: a →Kelcz-Adelffy árvaházban s-gondnok, 1895: Gyanafalván kp. 1900: Nagyfalván plnos, 1920: ker. esp. Lapincsolasziban, Badafalván és Pócsfalun kpnákat építtetett. Az elsők között vezette be a greg. éneket, az Egyh. Énekkar Egyes. vez-jeként maga is tanította híveit. Miután a ném. csapatok 1938. III. 13: bevonultak Au-ba (és az Őrvidékre), népszavazással akarták törvényesíteni a Ném. Birod-hoz csatolást. A nácielleneseket eltávolították lakóhelyükről, ~et 15 napi elzárás után kiutasították a ker-ből, kötelezve, hogy 2 hónapig távol marad. Visszatérte után nyugdíjazták. 88

Géfin 1935:363. (*Őrállás, ami 1907: lett a falu neve!) - Hetényi Varga I:341. Arck. (*Nagyfalva Őrállás)

Schwartz, Peter   →Niger, Petrus

Schwartz Róbert, megyesi (*Salzburg, Au., 1897. febr. 24.): kanonok. - A gimn-ot Feldkirchenben végezte. 2 é. joghallg. Grazban, 1917. X. 15: a m. kir. tábori tüzérezredben szolgált. 1919: Innsbruckban teol., 1921: veszprémi egym-s kispap, 1922. XII. 3: pappá szent. 1924: a Belgiumban üdülő m. gyermekek lelkésze, 1925: teol. dr. Felsőörsön kp., 1928. I. 1: ppi szertartó és kvtáros, 1930: ppi tanácsos, 1938: a Gizella-kpna őre, 1940. VII: ppi titkár s a Károly-tp. ig-ja. 1943: irodaig. és veszprémi knk. 1944. XI. 29-1945. II. 22: Veszprémben, Sopronkőhidán és Sopronban fogságban. 1945: zalai főesp. és almádi c. apát, 1951. VII: Jásdon, 1961. VIII: Somogybükkösdön, 1967. X. 9: Zákánytelepen plnos-h. 1970-től visszavonultan élt Balatonfüreden. - 1942-44: a Veszprém Egyhm. Kat. Tudósító munk. - M: Die Geschichte des Kollegs d. Gesellschaft Jesu in d. königlichen Freistadt Sopron (Ödenburg) 1636-1773. Veszprém, 1935. - Magyarázata a mo-i kat. egyh. közs-ek adóztatási szabályzatának. Uo., 1939. - A m. párbérjog. Uo., 1939. **

Schem. Vesp. 1938:225; 1949:152. - Körlevél 1980. IV. 20. - Pfeiffer 1987:237. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)