🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Schleiermacher
következő 🡲

Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst (Boroszló, Szilézia, 1768. nov. 21.-Berlin, 1834. febr. 12.): evangélikus pedagógus, filozófus, teológus. - Ref. családban született. Halléban és Berlinben teol-t végzett. Schlobittenben (K-Poroszo.) házitanító, majd Berlinben prédikátor. 1802: Stolpban (Pomeránia) lelkész és udvari prédikátor. 1804: a bajor kormány kinevezte a hallei egy. r. tanárává s prédikátorává. - 1807: a hallei egy-et bezárták, ~ Berlinbe költözött és részt vett az új egy. alapításában. 1809: a Szentháromság-tp. prédikátora, 1810: egy. tanár. - Szembeszállt a fölvilágosodás természet- és észvallásával, s a vallásosságot az érzületbe helyezte s a végtelen érzékeként határozta meg. 1810: fogalmazta meg teol. programját: a teol-t egyháztud-ra, fil-ra, tört-re és gyakorlati részre osztotta. A dogmatikát tekintette a teol. magvának. 300 évvel az első ev. dogmatika, Melanchthon Loci communese után ~ dogmatikája a prot. teol-ban korszakot nyitott, mert Krisztus köré épített mindent és jámbor vallásosságra nevelt. Harcolt az ev-ok és ref-ok egyesüléséért, de elutasította a kir. beavatkozást. A →dialektikus teológia kezdetben élesen szembefordult vele, de K. Barth óta tárgyilagosabban értékelik. - M: Theologie. 1-10. köt., Predigten. 1-10. köt., Philosophie. 1-9. köt. Berlin, 1835-64. - M-ul: A vallásról. Ford. Gál Zoltán. Bp., 2000. R.Z.

LThK IX:411. - Albrecht, Ch.: Schleiermachers Liturgik. Göttingen, 1963. - Birkner, H.-J.: Schleiermachers christliche Sittenlehre. Berlin, 1964.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.