Magyar Katolikus Lexikon > S > Sarlós Boldogasszony


Sarlós Boldogasszony: az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án, a világegyházban május 31-én (→Mária látogatása Erzsébetnél; Lk 1,36-56). A kat. magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a ~ nevet adta (→Gyümölcsoltó Boldogasszony). - 1. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, ill. a 2 magzat, Jézus és Ker. János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Ker. Szent János földi születésnapját is: VI. 24.). - 2. Ünneptörténet. 1263. VII. 2: a minoriták kezdték megülni az ünnepet. Az egész Egyh. számára VI. Orbán p. (1378-89) rendelte el, Mária oltalmát kérve a →nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A nap officiumát Adam Aeston bíb., Capuai B. Rajmund domonkos generális és Johannes Jenstein prágai érs., Cseho. kancellérja állította össze. (Szt) V. Pius (ur. 1566-72) a saját officiumot eltörölte. Az eredeti, júl. 2-i dátum, 9 nappal Ker. Szt János születése után, az Erzsébetéktől búcsúzó és hazainduló Máriához kötődik. A II. Vat. Zsin. (1962-65) után került az ünnep máj. 31-re, de Mo-on a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. Az ünnep misztériuma az örvendetes →rózsafüzér 2. titka. -

3. Néprajz. A köztudat ált. Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt ~ ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen asszonyi vegetációs ünnepre utal. - A rábaközi Szil faluban ~ napján volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a tp. falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához. - ~ a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa. É-i vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie. - A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. D- és É-mo-i adatok egyaránt tanúsítják a különböző füvek tp. szenteltetésének szokását ~ ünnepén. Szeged környékén fodormentát szoktak szenteltetni. Előfordult, hogy búzát is vittek vele együtt. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. Tettek belőle a halott koporsójába is. - A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszt-ére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is. →Mária-ünnepek, →Látogató Mária **

Radó II:1353. - Bálint II:9. - MN 1990. VII:193, 417.