🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sallum
következő 🡲

Sallum (a héb. Mesullam, 'újra megengedett' rövidített formája): gyakori személynév az Ószövetségben. - Viselői közül a legfontosabbak: 1. Izr. királya (ur. 743), Jabes fia; összeesküvést szőtt Zecharja (→Zakariás) ellen; leütötte, így szerezte meg a trónt, de egy hónapi uralom után Menachem Tircából felvonult ellene, behatolt Szamariába és letette (2Kir 15,10-15). - 2. Jozija király fia és utóda Júda trónján (1Krón 3,15; Jer 22,11); kir-ként a →Joacház nevet viselte (→uralkodói név). R.É.

BL:1556.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.