Sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária, 1936-1949?: hazánk trianoni földarabolását jelképező kálvária. - Az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztálya 1935. XI. 13: gyásznapot rendezett, mely után javasolták, hogy a Kis-Szárhegyen (Kopaszkán) 1934. VII. 1: fölállított (100.) Országzászlóhoz vezető kb. 2 km-es út mentén az elszakított ter-ek városait jelképező emlékköveket állítsanak. Az emlékkövek helyett ~ fölállításáról határoztak. →Kontraszty Dezső Piar gimn. tanár állította össze az elszakított városok stációinak nevét. Az 1936. I: indított orsz. gyűjtéssel 7000 P gyűlt össze. A város költségén V-VI: megépítették a 8-10%-os emelkedésű szerpentint. Harasztos Gyula reálgimn. tanár tervrajza alapján Kovács József és Rilyák János helyi kőművesmesterek VIII: kezdték el műkőből a 14 emlékoszlop építését. Az állomások címereit Osváth Antal nyíregyházi szobrász, a címerek alatti föliratokat Kubasevics Lajos helyi kőfaragó faragta. X. 4: orsz. ünnepségen avatták föl. - A 4 m magas, 2 m széles bevezető kapuból, 14 (3,6 m magas,1,5 m széles) állomásból és a félárbocra eresztett Országzászlóból mint nemzeti oltárból álló ~ beosztása és leírása: Csonka-Sátoraljaújhely (Zemplén vm. és Sátoraljaújhely város címerével) - fölirata: „Voltam hirdetője elmúlt ragyogásnak / Vagyok siratója bús fekete gyásznak / Leszek harangszava a föltámadásnak” (Tordai Ányos) [állította Sátoraljaújhely közönsége] - Borsi: „Föl nemzetem föl! Jussanak eszedbe / Világhódító híres őseid / Egy ezredév néz ránk ítélő szemmel / Attilától egész Rákócziig” - I. állomás. Kassa (Abaúj vm. címerével): „Rákóczi városa, híres, büszke Kassa... / Van-e annyi könny, hogy méltón elsirassa! Rákóczi csontjai hogy legyenek békén, / Mikor csehek járnak a Hernád vidékén” (Gyula diák) [állította: Páyer Ferenc apátplnos] - II. Lőcse (Szepes vm. címerével): „Lesz még kikelet / Szepesség felett” (a Szepesi Szövetség jelmondata) [állította: a Szepesi Szöv.]; Késmárk: „Havasfejű Tátra fölmutat az égre, / Bosszút kér e földre, omlott tenger-vérre!” (Gyula diák) [állította: a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) sátoraljaújhelyi csoportja]; Igló-Podolin: „Egymás szíve falán végzetünk éjén / Egy néma jelszót kikopogtatunk / Mint jeladást a katakombák mélyén: Magyarok maradunk!” (ismeretlen) [állította: a Szepesi Szöv.] - III. Besztercebánya-Körmöcbánya-Selmecbánya-Nyitra (Hont vm. címerével): „Ne csüggedjetek, ti, rab magyarok / Szabad lesz hazátok, csak bízzatok!” (Szepesi Béla) [állította: a TESZ, Bp.]; Krasznahorka (Gömör vm. címerével) „Krasznahorka büszke vára / A miénk lesz nemsokára!” (népének) [állították: a sátoraljaújhelyi vasutasok]; Trencsén: „Amerre a Vág fut zúgva, kanyarogva, / Bús keserűséggel néz Csák Máté tornya” (Gyula diák) [állította: Baross Gábor ogy. képviselő] - IV. Komárom (Komárom vm. címerével): „Faladon égnek hálánk csókjai / Hol első álmát szőtte Jókai. / Faladról a dicsőség lángjai / Éjünkbe is fognak világítani!” (ismeretlen) [állította: a M. Ker. Postások Orsz. Gazd. Egyes. (POGE), Bp.] - V. Pozsony (Pozsony vm. címerével): „Hiszek Magyarország föltámadásában” (Sziklay Szeréna) [állította: br. dr. Waldbott Frigyesné, Mária Alice kir. hgnő] - VI. Kismarton: „Mikor jöttök már el szép magyar vitézek? / Hiszen rabságban a percek ezredévek ...!” (Gyula diák) [állította: közadakozás]; Csáktornya (Zala vm. címerével) „Ne bántsd a magyart!” (Zrínyi Miklós) [állította: közadakozás]; Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy: „Nem hallod, hogy a büszke székelyen gyalázó láncok bilincse csörög? - Ébredj magyar ... !” (Jakab Ödön) [állította: a miskolci csendőrkerület] - A VI. és VII. emlékoszlop közötti téren van az Erdei áhítat (Anyák tere), fölirata: „Azok a magyar anyák, akik gyermekeiket istenfélelemre tanítják, segítik újraépíteni a magyar hazát” (Krisztus-kép, Gruber Károlyné ajándéka) - VII. Fiume (Fiume város címerével): „Tengerre magyar!” (Kossuth Lajos) [állította: Zemplén vm.] - VIII. Temesvár (Temes vm. címerével): „Büszke végvár, Te török rabja sem maradtál / Örök hitünk: feltámadsz újra magyar Temesvár!” (Dutka Ákos) [állította: Friss Újság, Bp.]; Szabadka, Zenta (Bács-Bodrog vm. címerével): „Panaszt hozok én is rácok határán át / visszasír a Bácska, hazasír a Bánát!” (Gyula diák) [állította: a sárospataki hazafias munkásság]; Orsova, Vajdahunyad (Hunyad vm. címerével) - IX. Arad (Arad vm. címerével): „Magyarok! Testvérek! Esküdjünk / Az aradi tizenháromra! / Nagy-Magyarországról nem mondunk le soha!” (Kalászy Erzsébet) [állította: a Szociális Misszió Társulat sátoraljaújhelyi csoportja] - X. Brassó (Brassó vm. címerével): „Erdély s Magyarhon: egy e két haza, Mint a Három-Egy Istenség maga, / Erdélyi folyók, erdélyi hegyek, Találkozóra készen legyetek!” (ismeretlen) [állította: a m. kir. rendőrség, Sátoraljaújhely); Nagyenyed: „Ez itt magyar föld és az is marad / Tiporhatják bár idegen hadak!” (ismeretlen) [állította: közadakozás]; Segesvár: „A hosszú harc csak elpihent. / Kürtszóra vár, hogy harcbaszálljon, / Honvisszaszerző hős csatákon, / A vörös sipkás regiment.” (ismeretlen) [állította: az Állomásparancsnokság, Sátoraljaújhely) - XI. Gyulafehérvár-Marosvásárhely (Alsó-Fehér vm. címerével): „Hargita aljáról Csaba unokái / Ott a hadak útján jönnek bosszút állni!” (Tordai Ányos) [állította: a Zemplénvm. Ált. Tanítóegyes.) - XII. Kolozsvár (Kolozs vm. címerével): „Turulmadár szállj, sehol meg ne állj, / Vidd el a mi üzenetünk: lesz még magyar nyár!” (Báthori Gábor fejed. nótája, átköltött szöveggel) [állította: a Nemz. Újság és az Új Nemzedék) - XIII. Nagyvárad (Bihar vm. címerével): „Szent László most is imádkozik: / Én Uram Istenem! / Könyörülj, könyörülj, / Veszendő népeden!” (Arany János) [állította: br. Vécsey A. Aurél p. prelátus]; Szatmárnémeti: „Kikel őslelkünk új bimbója, / S új ezeréves fába hajt, / És zeng a dal, zeng a fagyba, hóba: / Isten, áldd meg a magyart!” (ismeretlen) [állította: Kardos Zsigmond gyógyszerész, Sátoraljaújhely]; Máramarossziget: „Bűn, céda, gaztett elnyeri jutalmát, / S felvirrad újra a magyar szabadság!” (Szathmáry J.) [állította: közadakozás] - XIV. Ungvár (Ung vm. címerével): „Lesz még egyszer ünnep a világon!” (Vörösmarty Mihály) [állította: Miklósy István g.k. pp.]; Munkács (Bereg vm. címerével és a Turul madárral): „Visszaszáll a Turul a munkácsi várra!” (ismeretlen) [állította: a G.K. Nőegylet, Sátoraljaújhely]; Eperjes (Sáros vm. címerével): „Testvérek, ott a sáncokon túl, / Ha egykor majd az óra kondul: / Találkozunk, találkozunk!” (Szávay Gyula) [állította: Görgey István ogy. képviselő] - Országzászló (Nemzeti oltár): „És most, testvérek, boruljunk le imára, / Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra, / Óvja, védje az elszakadt magyarságot, / Vegye le rólunk a trianoni átkot! Ámen” (Kalászy Erzsébet) [állította: közadakozás]. - A ~ a népi demokrácia hagyománypusztításának áldozata lett, helyreállítását tervbe vették. 88

Szepesi Bódog Piar: A Sátoraljaújhelyen épült M. Kálvária. Sátoraljaújhely, 1936.