Magyar Katolikus Lexikon > S > Sámuel könyvei


Sámuel könyvei, Sám: protokanonikus ószövetségi történeti könyvek. - Elnevezésük. A héb. kánonban Semuél néven 1448-ig egy kv-nek tekintették, és a főszereplő Sámuelről véve a nevet a 'korábbi próféták' kv-csoport 3. kv-eként tartották számon. A LXX: két részre osztva a Kir-hez csatolták, és Baszileión alfa, béta ('A királyságok 1. és 2.') kv-ének nevezték. A Vg átvette annyi változtatással, hogy királyság helyett királyt mondott; elnevezése Liber Regum 1-2. (Királyok 1-2. kv-e) v. Liber Samuelis 1-2. (Sámuel első kv-e - 1Sám, és Sámuel második kv-e - 2Sám). Ezt vették át a nemzeti fordítások. - Keletkezésük idejét csak nagyon hozzávetőleg lehet meghatározni: 926-587 között. Annyi bizonyos, hogy csak Kr. e. 926 u. írhatták, mert az ország É-i és D-i részének megkülönböztetésére már a Júda és Izrael elnevezést használják (1Sám 18,16; 2Sám 2,9; 16,15 stb.). 587 e. kellett keletkezniük, mert a szerző meg van győződve arról, hogy Dávid kirsága örökké tart. - Tartalmilag ~ a bírák korának végéről és a kirság kezdeteiről számolnak be, évszámokkal pontosan nem határolhatók. Az 1. rész (1-12. f.) Éli papról, a fiairól és →Sámuelről szól, a 2. rész (13-31. f.) →Saul és a fiatal →Dávid tört-e. A 3. fő rész (2Sám) Dávid kirságát mutatja be, de Dávid haláláról már nem szól. R.É.

BL:1559.