Magyar Katolikus Lexikon > S > Șterca-Șuluțiu


Șterca-Șuluțiu, Alexandru (Abrudbánya, Alsó-Fehér vm., 1794. febr. 15.-Balázsfalva, 1867. szept. 6.): g.k. érsek. - Móc nemes. Tanulm-ait Zalatnán, 1810-től Balázsfalván végezte, 1814. XII. 18: Babb pp. nős pappá szent., Bisztrán lelkész. 1818: gyermek nélkül megözvegyült. 1821: főesp., 1836: Szilágysomlyón vikárius. A szabharc idején Lemény pp-kel ellentétben a császáriakat támogatta, Lemény lemondatása után 1850. XI. 18: a cs. kinevezte fogarasi pp-nek, 1851. II. 17: a p. megerősítette, VII. 22: Erdélyi Vazul pp-ké szent., beiktatása elmaradt. 1852: pásztorlevelében azt állította, hogy „őseinket Traianus császár Itáliából vezette Dáciába és itt telepedtek le”. Az ősök a hitet Rómától kapták, fölszólította a ruméneket, hogy mindnyájan fogadják el az uniót. IX. Pius p. 1853. XI. 26: Ecclesiam Christi... bullájával létrehozta a gyulafehérvár-fogarasi érsséget. I. Ferenc József 1854. XII. 22: ~t nevezte ki első érs-ké, tisztségébe 1855. X. 28: Viali Prela Michele bécsi nuncius iktatta be. Bécs kitüntetésekkel halmozta el: v.b.t.t., a Lipót- és a Ferenc József-rend lovagja, stb. ~ isk-kat építtetett, fokozta a papság szellemi felkészültségét, 1861. IV. 23: adománylevelében több mint 100 ezer Ft-ot hagyományozott különféle alapítványokra. - Utóda 1868: Vancsa János. P.I.

Nilles II:674. - Moldován II:234. - Schem. gr. Mv. 1900:72. - Jakubinyi 2004:53. (†szept. 7.)