Magyar Katolikus Lexikon > R > rozsnyói püspökség


rozsnyói püspökség, 1776. jan. 15.-: Az →esztergomi érsekségről leválasztva a Sajó völgyét s a Gömör-Szepesi Érchegység környező bányavidékét, Gömör, Kishont és Torna vm-t, Nógrád vm-ből a losonci ker-et, Abaúj vm-ből a jászóvári prem. knk-rend által gondozott 5 kiváltságos pléb-t foglalta magába. É-on a szepesi, K-en és D-en az egri, Ny-on a váci és esztergomi egyhm. határolta. - Pázmány Péter már 1636: tervezte az esztergomi érsségből 4 új ppség - nógrádi, gömöri, szepesi és zólyomi - alapítását, de a tör. hódoltság és a reformáció miatt ez békésebb időkre tolódott. Mária Terézia előterjesztésére VI. Pius p. 1776. I. 15: alapította meg a ~et az esztergomi főegyhm. Szepes, Kishont, Torna, Gömör és Nógrád vm. 67 pléb-jából, Rozsnyó székhellyel (1784: 662 házban 966 család, 4788 lakossal) Esztergom szuffr-aként. A ~ javadalmazását a rozsnyói érs. uradalom (ehhez tartoztak Csucsom, Nadabula, Sajópüspöki és Velkenye közs-ek) adta, ezekhez járult 1777: az Abaúj vm. somodi uradalom és a JT föloszlatásakor 1773: elkobzott vagyon. - Területi beosztása kezdetben: székesegyházi főespség (rozsnyói, alsógömöri, pelsőci, rimaszécsi, felsőgömöri, gráni espség); nógrádi (füleki, losonci, mátrai, nógrádhegyi, kishonti); tornai (tornai, jászói, szepesi). A 19. sz. végén ter-e: Gömör, Kishont, Torna, részben Abaúj, Nógrád, Szepes vm. 3 főespségében 14 espség, 98 pléb. - Első pp-e, Galgóczy János székfoglalása előtt meghalt, a szervezést Révay Antal gr. (1776-80) végezte. A ppi hivatalt a volt jezsuita rházban rendezte be, fölújíttatta a plébtp-ot, melyet szegyh. rangjára emeltek; a ~ védősztje Nep. Szt János. 1804: az újabb egyhm. átszervezéssel a ~ kassai és a szatmári egyhm-vel együtt Eger szuffr-a. - Statisztika. 1860: 141.797 r.k., 9.077 g.k., 105.961 ev., 39.230 ref., 3316 izr., össz. 299.381 l, 150 ep, 28 szp; kápt-jában 4 dignitás, 1 főesp., 7 tényl., 6 tb. knk., 1 prem., 2 ferences rház, 1 Irg. Nővérek zárda, teol. és szem., 2 gimn.; 1900: 191.427 r.k., 10.895 g.k., 160 g.kel., 98.853 ev., 44.891 ref., 26 unit., 11.620 izr., 14 egyéb vall., össz. 357.886 l, 154 ep, 28 szp-ja volt. A 99 pléb-ra gyarapodott ~ nyelvi megoszlása: 51 tiszta m. (51%), 18 m-tót (18%), 18 tiszta tót (18%), 10 tót-ném., 2 tiszta ném. - 1920. VI. 4: a →trianoni béke a 2/3 részben m-ok lakta ~et kettészakította, É-i, nagyobbik része a székhellyel együtt Csehszl. birtokába került. A Mo-nak meghagyott 19 pléb-t (Bárna, Bódvaszilas, Cered, Hídvégardó, Karancskeszi, Kazár, Kisterenye, Litke, Mátranovák, Perkupa, Putnok, Ragály, Sajópüspöki, Salgótarján, Somoskőújfalu, Szentsimon, Szögliget, Tornaszentandrás, Zabar) ap. kormányzósággá alakították, helytartója Tornay János sajópüspöki plnos. Az elszakított részen a ppi szék a m. kormány közbenjárására betöltetlen maradt. A kinevezést a csehszl. kormány nem siettette, mivel az egyhm-k újjárendezésekor, az egyhm. híveinek m. többsége miatt, a ~et meg akarta szüntetni. Az elcsatolt felvidéki részt 1920-25: →Podraczky István nagyprép. mint kápt. helynök igazgatta. 1925: ap. kormányzója →Csárszky József, akit 1925-39: →Bubnics Mihály követett. A csehszl. kormány a megszerzett egyhm-k határainak államhatárhoz igazított rendezésére törekedett. Mivel egyéb egyh. anyagi kötelezettségeit nem teljesítette, a rendezés elhúzódott. XI. Pius p. 1937. IX. 2-i bullájával a felvidéki egyhm. határokat az államhatárhoz igazította. Az 1919 u. kivette a kassai, szepesi és ~eket az egri érsség, a besztercebányai, nyitrai r.k. ill. a munkácsi és eperjesi g.k. ppségeket az esztergomi érsség joghatósága alól, s átmenetileg közvetlenül a Sztszék joghatósága alá rendelte. A fölosztott kassai és ~ mo-i helynökségei ideiglenesen a Sztszék joghatósága alá rendelt ap. kormányzóságok lettek. A felvidéki m. papság ekkor kb. 100 pap aláírásával kezdeményezte a Sztszéknél - Komárom székhellyel - egy m. ppség alapítását. A bulla kiadása után a tárgyalások elhúzódtak; a Csehszl. Közt-ot 1938-39: a belső és külső erők fölszámolták. - 1930: a Csehszl-hoz csatolt Felvidéken még 305 egészen v. részben m-ok lakta pléb. létezett; a 200 tiszta m. pléb-ból 34 a ~ területén. A Slovenská Liga izgatására az 1920-as években a vegyeslakosú városokban beszüntették a m. nyelv templomi használatát. A papképzésben a ~ben volt a legkedvezőbb a helyzet: a 24 teol-ból 11 (a kassai egyhm-ben 60-ból csak 7) m. nemzetiségű. Az I. →bécsi döntés (1938. XI. 2.) után - mely a Felvidék m. többségű D-i sávját visszadta Mo-nak, Pacelli bíb. üdvözölte a területi változást, s azt, hogy több százezer hívő visszatérhetett hazájába; természetes volt, hogy az elszakított egyhm. részeket 1939. VII. 19: p. bullával egyesítették. A ~ ismét az egri érsség suffr-a lett. - X. 1-: Bubnics Mihály betölthette a ppi széket (1939-45). Mivel Csárszky József kassai ap. kormányzó a tp-okban a tót nyelvet erőltetve elvesztette m. hívei bizalmát, a Sztszék a ~ vissza nem csatolt 38 pléb-ját s a kassai és szatmári egyhm. Szlovák Államnak hagyott pléb-it 1939-45: ap. kormányzóra bízta Eperjes székhellyel. - A nagyobbik részében Mo-hoz visszakerült ~ ter-e kiterjedt Abaúj-Torna vm. Ny-i, Nógrád vm. É-i részére, Gömör és Kishont vm. mo-i egészére. E ter-et a szegyh., a nógrádi s a tornai főespségben 9 esp. ker-be osztották: rozsnyói (Barka, Hárskút, Krasznahorkaváralja, Pelsőc pléb-val), várgedei (Cered, Egyházasbást, Gesztete, Gömörpéterfalva, Sőreg, Várgede, Zabar), putnoki (Abafalva, Csoltó, Deresk, Harkács-Sánkfalva, Jolsva, Lice, Méhi, Putnok, Ragály, Süvéte, Tornalja), rimaszécsi (Baraca, Dobóca, Feled, Rimaszécs, Rimaszombat, Sajópüspöki, Szentsimon, Uzapanyit, Velkenye), füleki (Fülek, Fülekpüspöki, Füleksávoly, Guszona, Ipolybolyk, Ipolygalsa, Osgyán), losonci (Gács, Fülekpilis, Karancskeszi, Litke, Losonc, Rapp, Vilke), mátravidéki (Bárna, Kazár, Kisterenye, Mátranovák, Mizserfa-Bányatelep, Salgótarján I-II., Somoskőújfalu, Zagyvapálfalva), tornai (Bódvaszilas, Hídvégardó, Jablonca, Perkupa, Szádalmás, Szögliget, Torna, Tornagörgő, Tornaszentandrás, Tornaújfalu), jászói (Debrőd, Jászó, Jászómindszent, Rudnok). - A 2. ukrán front 1944. XII. 17: elfoglalta Putnokot, XII. 26: Salgótarjánt, 1945. I. 23: Rozsnyót, megkezdődött a tótok felvidéki magyarüldözése. 1945. II: Krosniczky János (1864-1945) osgyáni plnost a pléb-n verték agyon a 'felszabadító' katonák. A szovjet megszállással a ~ben is visszaállították a trianoni határokat; 1945. IV. 5: a →kassai kormányprogram a felvidéki magyarságot minden emberi jogától megfosztotta, a szülőföldjükről való elűzetést és a teljes vagyomelkobzást csak magyarságuk megtagadásával (→reszlovakizáció) kerülhették el. Rozsnyón a szovjet városparancsnokság 1945. V: megnyitotta a m. isk-kat, amiket a város igazg-át átvevő csehszl. hatóságok azonnal be is zártak, 5 é. nem volt m. nyelvű tanítás Csehszl-ban (csak 1950: nyitottak m. alapisk-t, 1951: eü. szakisk-t, 1953: ped. szakisk-t, 1956: gimn-ot). 1945. V. 26: megkezdték a m-ok kitoloncolását Csehszl-ból, V. 31: beszüntették a m-ok nyugdíjának fizetését. 1948. II. 28-29: a csehszl. komm. államcsíny ('februári tavasz') után megkezdődött a kat. papok módszeres üldözése. →Pobozsny Róbert ppi helynököt (1945-: kápt. helynökként kormányozta a ~ csehszl. uralom alatti részét) 1950: egy volt jezsuita növ. pappá sztelése miatt 1949-1956. IX: fogva tartották. Távollétében Belák Sándor losonci plnos, kápt. helynök vez. a ~ csehszl. részét, melynek 25 papja a csehszl. börtönök és internálótáborok foglya. Pobozsny 1956: kápt. helynök, 1959-72: ap. kormányzó. Az átszervezett ~ mpp-e 1990-: Eduard Kojnok. - 1945. IV: a szovjet megszállás visszaállította a trianoni határokat, ismét ap. kormányzóság lett a ~ Mo-nak meghagyott 19 pléb-ja. 1945-89: 4 papja raboskodott komm. börtönökben. II. János Pál p. a csonka egyhm. mo-i pléb-it 1982. V. 11: az egri főegyhm-be osztotta. A m. ~ nevében is tört. fogalommá lett. - Helynökei 1921: Tornay János (1854-1928?) sajópüspöki, 1928. I-1937: →Pájer János (1874-?) putnoki plnos. -

Prépostságai és apátságai 1900: 2 javadalmas prépostsága a szegyh. nagyprépság és a jászóvári Ker. Szt Jánosról nev. prem. prépság. Címzetes apátságai: Ker. Szt Jánosról nev. jánosi, B. Szűz Máriáról c. hárskúti apátság, Szt Hubertről c. garábi prépság. - Szerzetesrendek: prem. kanonokok: jászóvári konvent, rozsnyói társház; kapisztránus ferencesek: Rozsnyó, r.k. el. isk-ban tanítás, lelkipásztori segédkezés, Fülek, pléb. vezetése. - Irgalmas Nővérek: a szatmári anyaházból 12 tag Rozsnyón nevelt és tanított; a gráci anyaházból 10 tag a gömörvm. kórház betegeit gondozta. - Ferences harmadrendi nővérek: a bécsi anyaházból 10 tag Rozsnyón a „Kósa-Schopper”, a szebeni anyaházból 3 tag Losoncon a városi kórházban és 1 tag Salgótarjánban a Kőszénbánya Rt. kórházában ápoló. - 2005: a szaléziek Rozsnyón; a Notre Dame női knk- és tanítórend a ppi hiv-ban (házvezetés és iroda) és a Szt Keresztről nev. Irgalmas Nővérek Csízben vannak jelen. -

1995: Kassa suffr-a. 7000 km²-en 2005: 343.352 l, 199.175 h, 94 pb, 96 ep, 47 szp, 53 sz, 112 szn, 2 ni, 3 ki-e volt. A papok legnagyobb része más egyhm-ből jött és misszionál. Vannak, akik visszatértek szül. helyük egyhm-jébe, s olyanok is, akik a tengeren túlra mentek szolgálni, ezért a ~ papjainak száma csökken. A m. kispapok a váci és az egri szem-ban készülnek; 2005: a 27 kispapból 5 m.; a ~ben 13 m. pap élt, 4-en betöltötték a 60. évüket, de még szolgálnak, 4-en jászóvári prem. szerz-ek, 1 ferences a füleki pléb-n szolgál, bár a 95 pléb-ból 45-50 pléb. hívei m-ok. Szinte minden m. papra kb. 5 közs. jut (van, akinek ennél is több). A papok átlagéletkora a ~ben a legalacsonyabb. -

Főpásztorai: Galgóczy János, 1776: Révay Antal, 1780: Andrássy Antal, 1801: Szányi Ferenc, 1810: Esterházy László, 1825: Lajcsák Ferenc, 1827: Scitovszky János, 1840: Zichy Domonkos, 1844: Bartakovics Béla, 1850: Kollarcsik István, 1872: Schopper György, 1896: Ivánkovits János, 1905: Balás Lajos. - 1918: Podraczky István, 1925: Csárszky József, Bubnics Mihály, 1945: Pobozsny Róbert, 1990: Eduard Kojnok. - A m. rész helynöke 1919: Tornay János, 1928: →Pájer János; 1937: a Sztszék a prím. joghatósága alá rendelte, s →Meszlényi Zoltán helynök kormányozta; 1939. VII. 15: Bubnics Mihály mpp., 1945: Horváth Gyula ppi helynök, Pájer János, 1946: →Madarász István, 1948: →Tost Barnabás, 1951: →Brezanóczy Pál; 1952. IV. 19: a Sztszék a ~ m. részét az esztergomi érs. joghatósága alá rendelte; 1972: Mészáros Lajos kápt. helynök, 1974: Bánk József érs., 1978: Kádár László érs. -

Rozsnyó anyakv-ei 1632 (Hárskúté 1662, Jolsváé 1674, Jászóé 1679, Debrődé 1688, Dereské 1692, Rimaszombaté 1679, Tornáé 1711, Sajópüspökié és Szentsimoné 1715, Jászómindszenté 1716, stb.) óta maradtak meg, melyekből nyomon követhető a 20. sz. erőltetett szlávosítás. - Kiadványai: Calendarium dioecesanum cleri Rosnaviensis ad annum… 1779. Cassoviae. [1778] - Schematizmus venerabilis cleri dioecesis Rosnaviensis 1811-1942. - Rozsnyói egyh. töredékek. (1. füz. Somoskőy Antal: Százados ünnepen mondott beszéd. Fr. X. Szkalnik: Conscientia catholicorum non est laedenda. Czente István. A korszellem. Dengler után. - 2. füz. Observationes catholicae. - Állandó köz-hang s egyesség. - Nemzeti oskola-látogatás. - 3. füz. Hodormarsky József: Vallyon az emberi ész alapja-e a hitnek, vagy az isteni tekintet. Hollók Imre: Azon jótékony befolyásrúl, mellyel viseltettek a római pápák a m. nemz-hez. Zinger János: A kath-ok lélek-isméretét nem kell megsérteni. 4. füz. Hollók Imre: Azon jótékony befolyásról, mellyel a római pápák viseltettek a m. nemz-hez. (Folyt.) Uő: Jólsván a régi kath. tp. helyett egy új nagyobb terjedelmű épül. - Az 1832. Jólsva mező városában építendő tp. talp-kőnek letétele alkalmával mondott beszéd. Mondotta egy mpp.) Rozsnyó, 1834. - Imák, melyek a rozsnyói egyházmegyében mondattak és újonnan kiadattak Schopper György pp. úr parancsára. Uo., 1875. - Énekek, a rozsnyói ppi papnev. int. használatára. Uo., 1910. - Directorium officii divini peragendi… pro A. D. 1912-1918. In novum Dioecesis Rosnaviensis editus. Uo., 1911-17. - Imák a rozsnyói r.k. ppi leánynev-int. Mária-kongr. tagjai számára. Uo., 1911. - A rozsnyói r.k. ppi leánynev-int. Mária-kongr-ja tagjainak ünnepies fölvételénél elmondandó imák. Uo., 1911. - Litterae circulares ad venerabilem Clerum Dioecesis Rosnaviensis. 1916-1917. Uo., 1916/17.- Lapja (időszakonként) a Sajó-Vidék (1898-1944). 88-Vadkerti István

Bartakovics Albert: Egyh. beszéd, mellyet ppi székbe-iktatása ünnepélyén a rozsnyói szegyh-ban tartott. [H. és ny. n.] - Statistikai Közlem. 1862. IV. köt. (Barsi József. Elemi tanügy a rozsnyói kath. egyhm. területén 1861/2-ben) - Szabad Ferencz: Gyászbeszéd, melyet Kolárcsik István rozsnyói mpp. temetése alk. mondott. Rozsnyó, 1869. - Tóth Lőrinc: A rozsnyói kath. főgymn. tört. Uo., 1894. - Kat. Mo. 1902. II. - MKA 1928:192. - Steier, Lajos: Ungarns Vergewaltigung. Wien, 1929. - Egyh. Lapok 1938. XI. (A felvidéki AC és a m. kat. egyes-ek) - Pilinyi 1943:195. - Salacz 1975:39. - Borovi József: Az Esztergomi érs. egyhm. felosztásának és a Besztercebányai, Rozsnyói, Szepesi egyhm-k alapításának tört. Eger, 1962:22. - Hetényi Varga III:277. - Schematizmus Rožňavskej Diecézy 2005. - AP 2005:610.