Magyar Katolikus Lexikon > R > rosszhiszeműség


rosszhiszeműség (lat. mala fides): a cselekvő törvényellenes szándéka. - Az →erkölcsiség forrásai közül a ~ a szubjektív tényező: a cselekvő tudja, hogy amit tesz, rossz, és mégis akarja. A felelősséget és a bűnt nem szünteti meg az, ha a cselekvés valójában nem volt rossz, de a cselekvő úgy tudta, hogy rossz. - Ellentéte a →jóhiszeműség. **

KL IV:113.