🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rosszhiszeműség
következő 🡲

rosszhiszeműség (lat. mala fides): a cselekvő törvényellenes szándéka. - Az →erkölcsiség forrásai közül a ~ a szubjektív tényező: a cselekvő tudja, hogy amit tesz, rossz, és mégis akarja. A felelősséget és a bűnt nem szünteti meg az, ha a cselekvés valójában nem volt rossz, de a cselekvő úgy tudta, hogy rossz. - Ellentéte a →jóhiszeműség. **

KL IV:113.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.