Magyar Katolikus Lexikon > R > rosszaság


rosszaság, gonoszság (lat. malitia): a →bűn elkövetése után visszamaradt állapot, a →jóság ellentéte. - A →halálos bűn után a →megszentelő kegyelem hiánya, a →kárhozat veszedelmével jár. A →bocsánatos bűn után akadály a kegyelem útjában. - A ~ további bűnök forrásává válik: →vícium. - A Szentírás szerint az emberek ~a miatt küldte Isten a →vízözönt (Ter 6,5); a ~ megvakítja az embert (Bölcs 2,21); a fiatalon meghalt igazat Isten a ~tól menti meg (4,11); Jeruzsálem a ~a miatt pusztult el (Iz 40,2; Jer 2,19). Isten látja az emberek ~át (Jón 1,2; Jer 23,2; Dán 9,14). **