🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rendkívüli felmondás
következő 🡲

rendkívüli felmondás: a munkaviszony megszüntetésének egyik fajtája. – A munkáltató, illetve a munkavállaló a →munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél 1) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy 2) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. – A ~ jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. – Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg ~sal, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. V.G.

Mt – 1992. évi XXII. Törvény