Magyar Katolikus Lexikon > R > részegyház


részegyház (lat. Ecclesia particularis): Isten népének része, melyben és amelyből az egy és egyetlen katolikus egyház áll (LG 23; 368.k.); elsősorban az →egyházmegye (369.k.) és azok az egyéb egységek, amelyek a jogban (368.k.) az egyházmegyéhez hasonló elbírálás alá esnek (→apostoli kormányzóság, →apostoli prefektúra, →apostoli vikariátus, →területi apátság, →területi prelatúra). A ~ személyek csoportja, közösség, nem pedig puszta terület vagy hivatal. - 1. A II. Vat. Zsin. kifejezett tanítása szerint: „A ~ak az egyetemes egyház képmásai: bennük és belőlük valósul meg az egy és egyetlen katolikus egyház. Így az egyes püspökökben saját egyházuk, valamennyiükben pedig - a pápával együtt - az egész egyház mutatkozik meg a béke, a szeretet és az egység kötelékében” (LG 23a). Tehát nem az egyetemes egyh. a ~ak szövetsége, hanem a ~ak képmásai az egyetemes egyháznak, de nem puszta darabjai, hanem annak egészét mintázzák. Azáltal jelenítik meg az összegyházat, hogy a pp. köré rendeződnek, akinek jelenléte megvalósítja bennük a krisztusi küldetés teljességét és a teljes szentségi struktúrát (CD 11a). Ezért a mai kánonjogi szaknyelvben semmiképp sem nevezzük ~aknak a plébániákat, s a jogilag önálló rítusú egyházakat sem. Így pl. egy K-i kat. patriarchátus rítus szerint jogilag önálló egyh., de benne sok ~ van. - 2. A ~ak alapítása a legfőbb egyh. hatóság kizárólagos joga (373.k.). - 3. Személyiségük. A törvényesen megalapított ~ak magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkeznek (373.k.). A ~ak mint →jogi személyek a fentiek alapján személyeknek, és nem dolgoknak az együttesei (vö. 114.k. 1.§), de nem testületek (vö. 115.k. 2.§). - 4. Területi és személyi ~ak. A hatályos Codexben is fennmaradt az a korábbi ált. szabály, hogy Isten népének egyhm-t v. más ~at alkotó részét területileg kell körülhatárolni. Ez azt jelenti, hogy a lakóhely alapján határozzuk meg, ki tartozik egy-egy ilyen közösséghez. Eszerint a ~ak magukban foglalnak minden hívőt, aki az adott területen lakik (372.k. 1.§). Az ilyen ~akat területinek nevezzük. Az ált. szabály alóli kivételként alapíthatók olyan ~ak is, melyek - noha általában területi határokkal is rendelkeznek - nem csupán területi, hanem emellett személyi ismérvek alapján nyernek meghatározást. Ilyen kritérium lehet a hívők rítusa v. „más hasonló szempont” (372.k. 2.§). Az effajta ~akat személyi jellegűnek szokás nevezni. Ezek létesítésére is a legfőbb egyh. hatóság jogosult (vö. 373.k.), valahányszor ezt az érdekelt →püspöki konferenciák meghallgatása után hasznosnak ítéli (372.k. 2.§). A személyi ~ alapítását indokló szempont (kritérium) lehet többek szerint a hadsereghez való tartozás. Ilyen alapon létesült személyi ~nak szokás minősíteni a →tábori püspökségeket. - 5. Szerkezetük. Az egyhm-ket és a többi ~akat különböző részekre, vagyis →plébániákra kell felosztani (374.k. 1.§). Az egyhm. esetleges egyéb részeinek, igazgatási egységeinek kialakítása, melyek egymással szomszédos plébániákból állnak, nem kötelezők. A lelkipásztori gondozás elősegítésére a pp. mégis kialakíthat ilyeneket. Közülük a CIC csupán az →esperesi kerületet (vicariatus foraneus; a régebbi m. egyh. szóhasználatban: districtus) említi név szerint (374.k. 2.§). A hazai egyhm-kben több esp. kerületből álló →főesperességek (archidiaconatus) is vannak. Sz.Sz.A.

Erdő 2003:306.