Roska Lajos (Bp., 1912. júl. 28.-): orvos, a →Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének titkára. - Már medikusként bejárt Belák Sándor Kórélettani Int-ébe, itt Huzella Tivadarral közösen pályadíjat nyert. Okl-ét 1936: a Pázmány Péter Tudegy-en szerezte, s a Bakay Lajos vez. II. Sebészeti Klinikán díjas tanársegéd, majd h. adjunktus. 1939: díjtalan egy. műtőnövendék, megnősült. 1945: Bakay prof-ral és Bencs mtanárral együtt ~t is eltávolították a klinikáról. 1947: Bpen sebész. Ózdra került, édesapja helyére, befejezte az új kórház alapítását és berendezését, s ig. főorvosa, majd sebész főorvosa lett. 1957: letartóztatták. Szabadulása után Bpen rendelőint. sebészfőorvos, ig. 1963: a Kerületi Eü. Oszt. vez. főorvosa. 1967: a közp. baleseti sebészeten, 1973: a Gyáli úti Új Kórház rendelőjében ortopéd- és sebészfőorvos, 1976-90: sebészfőorvos. 1992-ig orvosként dolg. - Édesapja után 1938: belépett a M. Kat. Orvosok Szt Lukács Egyes-ébe, melynek 1940-43: titkára. - 1991. X. 25: mint egykori titkár, biztosítván a jogfolytonosságot, az egyes. sorába fogadta a budai kapuc. rházban összegyűlt orvosokat. **

Pázmány Péter Tudegy. alm. Bp., 1936. - Orsz. Orvosi Kamara névjegyzéke. Uo., 1939:161. - M. Orvosok Szabad Szakszervezete névtára. Uo., 1947:56. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban) - Zalay Magda közlése

Roska Márton (Magyarköblös, Szolnok-Doboka vm., 1880. jún. 10.-Bp., 1961. júl. 16.): régész, egyetemi tanár. - A gimn-ot a szamosújvári Világosító Szt Gergely Örmény Fiúárvaház növendékeként végezte, 1900-05: a kolozsvári Ferenc József Tudegy-en tört-földr. szakos tanári okl-et szerzett, 1909: drált. 1901. IX. 1: az Erdélyi Nemz. Múz. érem- és régiségtárában gyakornok, 1903: a Ferenc József Tudegy. Érmészeti és Régészeti Int-ében s-munk., 1903-08: a kolozsvári polg. fiúisk-ban tanított. 1905. II-1908: I. tanárs., 1912. III. 1: adjunktus, 1913. XII. 18: az ősnéprajz (palaeoethnographia) tárgykör mtanárává képesítették. Az 1908/09. tanévben tanulmányúton járt Au-ban, No-ban és Dániában, a téli félévben a bécsi egy. ősrégészeti, néprajzi és művtört. előadásait hallg., 1912: 2 hónapig Svájc, Fro., Belgium, Dánia és D-No. múzeumait látogatta. 1915. III. 15-1919. I. 2: önkéntes katona. 1919. XI: tömlöcbe került, az oláhok haditörvényszék elé állították, 1920. III: szabadult. 1920-1929. IV. 18: az oláhosított kolozsvári egy. Klasszika Filológia Int-ében I. tanársegéd, 1929-36: az Erdélyi Múz. Egyes. Néprajzi Múz-ának ig-ja. A történeti Erdély (szerk. Asztalos Miklós. Bp., 1936: Erdély és a népvándorlások kora; A honfoglalás és Erdély) cikkeiért az oláhok ismét bebörtönözték. Szabadulása után 1938. VII. 28: a debreceni Tisza István Tudegy. tanára és a Régészeti Int ig-ja, ahonnan 1940. XI. 2-1944: a Ferenc József Tudegy. ny. r. tanára. 1947. VI. 30-1949: a Szegedi Tudegy-en az ősrégészet tanszékvez. tanára. 1957: a törttud. kandidátusa. - M: Néprajzi feladatok Erdélyben. Kolozsvár, 1924. (Az Út kvtára 3.) (Ethnographus álnéven) (új kiad. Uo., 1930., [A Magyar Nép kvtára 42.]) - Az ősrégészet kézikv-e.1-2. köt. Uo., 1926-27. - Erdély őskora. Bp., 1936. (A Jancsó Benedek Társ. kiadványai 26.) - Erdély és a népvándorlások kora. Uo., 1936. (Uaz 28.) - A honfoglalás és Erdély. Uo., 1936. (Uaz 29.) - Közlemények a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudegy. Régészeti Intézetéből. Szerk. 1939:1-2; 1940:1-2. Debrecen, 1939-40. - Ismerte-e az erdélyi neolithikum ősembere a hengeres fúrást? Uo., 1939. (Közlem. a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudegy. Régészeti Int-ből 1939:1.) - A zsinegdíszes agyagmívesség Erdélyben. Die Schnurkeramik in Siebenbürgen. Uo., 1939. (Uaz 1939:2.) - A kimetszett díszű agyagművesség Erdélyben. Die kerbschnittverzierte Keramik in Siebenbürgen. Uo., 1940. (Uaz 1940:1.) - A mezőbándi bronzlándzsa. Die Bronzelanzenspitze von Mezőbánd. La lance en bronze de Mezőbánd. Uo., 1940. (Uaz 1940:2.) - Közlemények az Erdélyi Nemz. Múz. Érem- és Régiségtárából. Szerk. Kolozsvár, 1941-44. - A Torma Zsófia-gyűjt. az Erdélyi Nemz. Múz. Érem- és Régiségtárában. Uo., 1941. - Thesaurus anticuitatum Transsilvanicarum. 1. Praehistorica. Erdély regészeti repertóriuma. l. Őskor. Kolozsvár 1942. - Ásatások a zsákai (Bihar vm.) várban. Bp. [1943] (Klny. Archaeol. Értes. 1942.) - Debrecen múltja a honfoglalásig. Uo., é.n. (Klny.) - Álneve: Ethnographus (1. sz. művén). 88

Krücken-Parlagi II:443. - Márki 1922:161. - Moravek 1930:142. - Új Idők lex. XI:5327. - Deák 1942:391. - Monoki 1944:189. (teljes műjegyzék) - Bíró 1955:579. - Gulyás 1956:620. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)