Magyar Katolikus Lexikon > R > Romanosz Melodosz


Romanosz Melodosz, Énekszerző (Emesza, Szíria, 490 k.-560.): a legnagyobb bizánci →kontakion-költő. - Életéről mindössze annyit tudunk, hogy a bérütoszi Szt Anasztaszia-tp. diákonusa volt, innen jött Konstantinápolyba I. Anasztasziosz cs. (ur. 491-518) alatt. A legenda szerint a Szt Szűz egy karácsony éjszakán megjelent neki, átadott egy tekercset, melyet le kellett nyelnie (vö. Jer, Ez). ~ ezután az ambóra lépett, és elénekelte híres karácsonyi énekét. - Emellett híressé vált a Himnusz az utolsó ítéletről, mely nagyon hasonlít a →Dies irae-hez, bár ~ közvetlen hatása nem mutatható ki →Celanói Tamásra. Nagy kontakionjai a Júdás árulásáról és a kereszt alatt álló Istenanyáról szóló. - ~ himnuszaiban felhasználta a bibliai és liturgikus szövegeket, az egyházatyák homíliáit; szerette az ellentéteket, a merész hasonlatokat, gazdag képeket; izgatott, drámai nyelvezet jellemzi költeményeit. Egy-egy kontakionja a világirod. remekei közé sorolható. A Krisztus-ünnepekre írt kontakionok szerzősége biztos, a szentekről szólóké kétséges. - A keleti egyházban a nagyböjt 5. vasárnapja előtti szombaton éneklik az →akathiszt himnuszt. Tartalmi és formai elemek egyaránt ~ra utalnak mint szerzőre. - A későbbi himnuszok kiszorították ~ himnuszait a liturgikus használatból, így a keleti egyh. lit. kv-eiben 2000: már kevés kontakionja található. A ~ neve alatt hagyományozott 85 kontakionból eddig 60-nál többet adtak ki; a többit nem tekintik a kutatók ~ hiteles műveinek. Va.L.

Vanyó 2000:814.