Magyar Katolikus Lexikon > R > Riedl


Riedl Ferenc (*Budaörs, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1910): gimnáziumi tanár. - Ném-fr. szakot végzett, 1934. III. 1-től tanított. 1936. XI: a bpi Bleyer Jakab ném. tannyelvű gimn., 1937. IX-: a nyíregyházi kir. kat. gimn. tanára. - M: Die Rolle der Anrede im Saltze. Írta Koleszár András. Ford. Sátoraljaújhely, 1937. - Nachbarland Ungarn. Újvidék, 1944. - Nyíregyházán 1937. XII-1941. VI: az évenként 8x kiadott Kir. Kat. Diákélet fel. szerk-je. 88

Jámbor 1938:149; 1940:198; 1942:112. - Kir. kat. gimn. évkv-e. Nyíregyháza, 1939. - Szarka 2002:145. (349.)

Riedl Frigyes (Ladomér, Bars vm., 1856. szept. 12.-Bp., 1921. aug. 7.): egyetemi tanár. - R. Szende fia. A gimn-ot és az egy-et Bpen végezte, ahol 1878: irodtört-ből drált, 1 évig a gyakorló gimn. ösztöndíjasa. 1879-81: Berlin, Párizs, Bécs egy-eit látogatta. 1880: m-ném. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1881: a IV. ker. főreálisk. tanára; a bölcs. kar javaslatára 1904. XII. 30: a m. irodtört. ny. r. tanára, ahol Gyulai Pál évek óta betöltetlen, volt tanszékét foglalta el. Legendásan kedvelt előadó, értékelte a stílus műv-ét s a lélektani elemzést, elítélte a közhelyek használatát s az öncélú irod. elméletieskedést. Az élő írók műveivel is foglalkozott előadásaiban, verselemzési szemináriumokat tartott. A m. esszéirod. klasszikusa; megalapozott ítéleteit előkelő, ötletes, elmés stílusban írta. Kimutatta, hogy a Thaly Kálmán közölte balladák egy részét Thaly írta. - 1896. V. 15: a MTA l., 1900. III. 29: a Kisfaludy Társ. r., 1920: a SZIA t. tagja. - M: Kazinczy Ferenc és a ném. irod. Bp., 1878. (Dri ért.) - A m. hunmondák. Uo., 1881. - M. olvasókv. 1-3. köt. Lehr Alberttel. Uo., 1883-85. (2. jav. kiad. 1892) - Arany János. Uo., 1887. (4. kiad. 1920) - Rhetorika és rhetorikai olvasókv. Uo., 1889. (6. kiad. 1909) - Poetika és poetikai olvasókv. Uo., 1889. (6. kiad. 1909) - Az egységes középisk. Uo., 1893. - A m. irod. főirányai. Uo., 1896. (Olcsó Kvt. 369) - Lotz Károly falfestményei. Uo., 1899. - M-ok Rómában. Uo., 1899. (Olcsó Kvt. 1161-62.) - Péterfy Jenő. Uo., 1900. (Uo., 1166-67.) - Lederer Béla. Uo., 1904. - Arany János munkái. S.a.r. és bev. 1-4. köt. Uo., 1902-05. (M. Remekírók 41-44.) - Vörösmarty Mihály élete és művei. Egy. előadásait jegyezte és kiad. Csoma Kálmán. Uo., 1905. - History of Hungarian Literature. London, 1906. - A m. dráma tört. Jegyezte Csoma Kálmán. Bp., 1906. - A régi m. irod. tört. Jegyezte uő. Uo., 1906. - A m. irod. tört. a 16. sz-ban. Jegyezte uő. Uo., 1907. - A m. irod. tört. a 17. sz-ban. Uo., 1907. - A m. irod. tört. Zrínyi halálától Bessenyei felléptéig. Uo., 1908. - Az egy. reformjához. Uo., é.n. - Gyulai Pál. Uo., 1910. - Véleményes jelentése dr. Karl Lajos mtanári habilitációjáról. Haraszti Gyulával. Uo., 1911. - Három jellemzés: Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Katona Lajos. Uo., 1912. (Olcsó Kvt. 1652-53.) - Shakespeare és a m. irod. Uo., 1916. (M. Kvt. 824.) - Arany (János) lelki élete. Uo., 1918. (Uaz 894.) - A rózsafa bútor. Beszély. Írta Anatole France. Ford. 2. kiad. Uo., 1918. (Olcsó Kvt. 681-85.) - ~ hagyatékából. Uo., 1922. - ~ tanítása Petőfiről. Jegyezte Hofbauer Aladár. Uo., 1922. - Petőfi Sándor. Uo., 1923. - A m. irod. főirányai. Uo., 1925. (Új kiad. 1942) - ~ tanítása Széchenyi István gr-ról. Lejegyezte: Hofbauer Aladár. Bp., 1925. - ~ tanítása Aranyról. Gyorsírói feljegyzés alapján írta Hofbauer Aladár. Uo., 1926. - ~ középisk. tanítása Vörösmarty Mihályról. Uaz. Uo., 1927. - ~ középisk. tanítása a m. reg. tört-éről. Uaz. Uo., 1928. - Az egy. reformjához. Uo., 1929. - ~ hagyatékából. Pécs, é.n. (Klny. Minerva) - ~ tanítása Kazinczy Ferencről. Gyorsírói feljegyzés alapján írta Hofbauer Aladár. Bp., 1931. - Vajda, Reviczky, Komjáthy. Uo., 1933. (M. irod. ritkaságok 22.) - Madách. S.a.r. Hamvai Ilona. Uo., 1935. (Uaz 26.) - Vörösmarty Mihály élete és művei. S.a.r. Szentgyörgyi László. Uo., 1937. (Uaz 37.) - Kölcsey Ferenc. S.a.r. Kozocsa Sándor. Uo., 1939. (Uaz 42.) - A m. dráma tört. 1-2. köt. Uo., 1939-40. (Uaz 43-44.) - Mikszáth Kálmán. S.a.r. Somos Jenő. Uo., 1940. (Uaz 47.) - Arany János. S.a.r. és bev. Balassa László. Uo., 1957. (Új kiad. 1982.). - Álneve és betűjegyei: Barsi Frigyes (M. Nyelv 1907., 1912.); B.F. (M. Nyelv 1916.); r. (B. Szle 1898); Rdl. (EPhK 1911; Új Idők 1912); R.F. (ItK 1893); R.Fr. (B. Szle 1904). T.E.

Pallas XIV:566; XVIII:508. - Vasárnapi Újs. 1900:7. sz. Arck. - Szinnyei XI:977. - Harsányi István-Gulyás József-Simonfi János: A kuruc balladák hitelessége. R. érveinek cáfolata. Sárospatak, 1914. - Irodt. 1921:182; 1981:882. (Tarnóc Márton: ~) - Rédeyné Hoffmann Mária: ~ről. Bp., 1923. - Horváth János: ~ r. tag emlékezete. Uo., 1928. (MTA emlékbeszédek XX. 7.) - Hofbauer Aladár: Halottak napján a bpi temetőben. Emlékezés ~re. Uo., 1931. - Gyenes István: ~. Uo., 1937. - Debreceni Szle 1941. (Kozma Antal: Pázmándy, Saissy, R. és a m. szellemi élet fr. szócsöve) - Gulyás 1956:619. - MIL II:602. Arck. - MÉL II:522. - MTA tagjai 1975:233.

Riedl Szende (Besztercebánya, Zólyom vm., 1831. márc. 15.- Bp., 1873. okt. 15.): nyelvész, egyetemi tanár. - R. Frigyes apja. A gimn-ot Besztercebányán végezte. Kispap Pozsonyban, 1847: Nagyszombatban. 1848-49: a szabharc idején szülővárosában nevelő. 1852: lemondott a papságról, a lőcsei gimn. tanára. 1854-60: a prágai egy. m. lektora, itt kezdett nyelvészettel foglalkozni. 1858. XII. 15: a MTA l. tagjává választotta. 1861: gimn. tanár Pesten, 1863: a pesti tudegy-en az összehasonlító nyelvészet mtanára, és közrem. az Orsz. Középisk. Tanáregyes. létrehozásában. 1864: h. tanár, 1866. IV. 1: a pesti tudegy-en a ném. nyelv és irod. ny. rk., 1869. II. 6: ny. r. tanára. A Finn Irod. Társ. külső tagja. Anyagot gyűjtött egy tud. m. nyelvtan megírásához. Az újgrammatikus tanok alapján vizsgálta a m. nyelv rokoni kapcsolatait és tipológiai vonásait. A m. beszédhangok első tud. igényű rendszerezője. Az új külf. nyelvtud. ismeretek és módszerek elsajátítására és népszerűsítésére törekedett. - M: Wehmuts-Klange. Besztercebánya, 1852. - Mutatványok a m. irod-ból. Prága, 1856. - Ung. Geschäftsstyl. Uo., 1856. - A királyudvari kézirat. Költ. a csehek őskorából. Uo., 1856. - Szózat Igor hadjáratáról. Ford. Lipcse, 1858. - Magyarische Grammatik. Wien, 1858. - Leitfaden für den Unterricht in der magyarischen Sprache. Uo., 1858. - A m. nyelvrendszer alapvonalai. I. Magyar hangtan. Prága-Lipcse, 1859. - Ném. nyelvtan. Pest, 1862. - Logika v. gondolkodástan. Írta R. Zimmermann. Ford. Uo., 1863. - M. nyelvtan. Uo., 1864. - Irányeszmék a mo-i gimn. újjászervezésére. Uo., 1864. - Tapasztalati lélektan. Írta R. Zimmermann. Ford. Uo., 1864. - M. olvasókv. 1-2. köt. Uo., 1864. - Kisebb m. nyelvtan. Pest, 1866. - A ném. nyelv és irod. kézikv-e. Uo., 1865. - Aufgaben-Schlüssel zur ung. Grammatik... Uo., 1866. - Az Ó- és Úsz-i Szentírás a Vulgata szerint. Uo., 1869. - Emlékbeszéd Schleicher Ágost felett. Uo., 1873. (Ért-ek a nyelvtud. köréből III:7.) - Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Uo., 1873. (Uaz III:9.) - Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. Bp., 1873. (Uaz III:11.) - Gr. Majláth Kálmánnal 1862. IX. 27-1863. VI. 30: a Vezér pol. hetilap társszerk-je, 1862. III. 1-1863. IV. 26: szerk. és kiad. a Kritikai Lapokat, 1863. VII. 1-1865. VI. 25: a Kalauzt, közrem. 1865. VI. 25-1866. VI. 30: az Új Korszak folyóir-nál. K.L.

Szalády 1884:244. - Szinnyei XI:980. - Irodt. 1950:2. sz. (Kemény G.) - M. Nyelv 1968:23. (Kovács F.)