🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Reutter
következő 🡲

Reutter, Georg, id. (Bécs, Alsó-Au., 1656. nov. 4.–Bécs, 1738. aug. 29.): orgonista, zeneszerző. – Vsz. Jakob Kerll tanítványa. 1686: a bécsi Stephansdom orgonistája. 1674–1703: az udvari együttes basszuslant (theorba)-játékosa, 1700: másod-, 1715: első karnagya. Miséket, egyházi vokális műveket és orgonadarabokat írt. Mo-on a győri, pécsi és székesfehérvári szegyházak, Sopron ésTata plébtp. kottatáraiban sok, csak „Reutter” névvel jelzett kompozíció található, de nem tudjuk, hogy az apa, vagy a fiú művei-e. V.V.

ZL 1983. III:220.

Reutter, Georg, ifj., 1740-től von (Bécs, Alsó-Au., 1708. ápr. 6.–Bécs, 1772. márc. 11.): orgonista és zeneszerző. – Apja és Antonio Caldara tanította. 1731: udvari zeneszerző. Apja halála után 1738: a Stephansdom 1. karnagya. 1747: udvari 2. karmester és emellett minden egyházzenei tevékenység irányítója. 1751: 1. udvari karmester. A bécsi zenei élet minden fontos helyét ő töltötte be. Minden műfajban komponált. Mo-on a győri, pécsi és székesfehérvári szegyházak, Sopron ésTata plébtp. kottatáraiban sok, csak „Reutter” névvel jelzett kompozíció található, de nem tudjuk, hogy az apa, vagy a fiú művei-e. V.V.

ZL 1983. III:220.