🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Reims
következő 🡲

Reims, Remi: érsekség Franciaországban. - A 3. sz: biztosan létezett. A hagyomány szerint az apostoltanítvány Szt Sixtus alapította. Kelta pp-e, Imbetausius 314: részt vett az arles-i zsin-on. Nem tudjuk, mikor lett érsség. A kk-ban 11, 1559-: 8 suffr-a volt. 1801: megszüntették. Ter-ét Metz és Meaux között osztották föl. 1821: helyreállították 4 suffr-sal. - Érs-ei a 10. sz közepétől gr-ok, időnként kir. főkancellárok, II. Fülöp Ágost (ur. 1180-1223) óta egyh. hg-ek, az I. vat. zsin-ig (1869-70) Fro. prímásai. 1180-: ~ érs-e koronázta meg a fr. kir-t. - Nevesebb érs-ei: Remigius (496: megkeresztelte Choldvig királyt), 991-98(?): Gerbert (később II. Szilveszter p.), 1266-70: Jean de Courteany (Szt IX. Lajossal együtt halt meg keresztes hadjáratban Tuniszban), 1414-44: Chratres-i Rainald (megkoronázta VII. Károlyt Jeanne d'Arc jelenlétében), 1777-1801: Alex Aug. Talleyrand-Perigord. - Szt Remig bencés apátságát a 8. sz: alapították, tp-át 1005-49: építették, a 12. sz: bőv. Itt van Szt Remig sírja. 1792: föloszlatták. Épületeiben 1914-ig kórház volt. - Szt Nicasius bencés apátságát a 6-7. sz: alapították, tp-át 1231: építették. 1792: föloszlatták, épületeit lebontották. - Dómja a fr. gótika első és legegységesebb alkotása. 1211: kezdték építeni. A 13. sz: üvegablakai, 1430: a Ny-i homlokzat, 1481: a torony készültek el. Ny-i homlokzata 3 szintes, 530 szoborral, 12 m-es rózsaablakkal. Az I. vh-ban lerombolták, majd újjáépítették. - Suffr-ai: Amiens, Beauvais, Chalons, Langres, Soissons, Troyes. - 6931 km²-en 2005: 597.522 l, 561.212 h, 76 pb, 147 ep, 8 szp, 22 ád, 45 sz, 270 szn, 53 ni, 4 ki-e volt. **

LThK 1936. VIII:741; 1993. VIII:1139. - AP 2005:598, 1128.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.