🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Recin
következő 🡲

Recin (héb. vsz. 'forrás'), Razon ('tetszés', a LXX-ban és az asszír feliratokban): személynév. - Viselői közül Damaszkusz utolsó kir-a volt a legfontosabb, aki a szír-efraimita háborúban (Kr. e. 735) szövetségre lépett Izr. kir-ával, Pekachhal Júda királya, Acház ellen, hogy megbuktassa (feltehetően azért, mert nem csatlakozott hozzájuk), és helyette az asszírokkal rokonszenvező Tabeelt segítse trónra (2Kir 15,37;16,5; Iz 7,1-8; 8,6; 9,10). III. Tiglat-Pilleszer elítélte és súlyos adóra kötelezte (Kr. e. 732). R.É.

BL:1528.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.