Magyar Katolikus Lexikon > R > Rechabeám


Rechabeám (héb. 'a nép elszaporodott' v. 'az istenség tágasságot teremtett'), Roboám: Salamon és Naama fia, az ország kettészakadása után Júdea 1. királya. - A megoszlás felelőssége nem terheli; É és D, Izr. és Júda közt a feszültség korábbi eredetű, és még Dávid és Salamon sem tudott rajta úrrá lenni (2Sám 20,1; 1Kir 11,26-40); ~ legfeljebb késleltethette volna az ellentét kirobbanását hajlékonyabb magatartással. Fiatalkori barátai biztatására a szichemi gyűlésen vonakodott könnyíteni a Salamontól kirótt terheken; a tömeg megkövezte Adorámot, akit ~ a békéltetéssel bízott meg; ~ kénytelen volt Jeruzsálembe menekülni, Izr. pedig kikiáltotta Jerobeámot kir-nak (1Kir 12,1-19; 2Krón 10,1-19). Semaja próf. tanácsára ~ elállt attól, hogy hadba vonuljon Izr. ellen (1Kir 12,21-24; 2Krón 11,1-14), ehelyett rögtön nekilátott ter-e megerősítésének (11,5-12). R.É.

Kirschbaum III:557. - BL:1527.