Magyar Katolikus Lexikon > R > Rabenhuber


Rabenhuber Bernát, az Úr Szenvedéséről nev., Piar (Debrecen, Bihar vm., 1749. nov. 14.-Magyaróvár, Moson vm., 1807. jan. 28.): tanár. - 1768. XI. 13: Kecskeméten lépett a r-be, uo. 1770. X. 7: tett ünn. fog-at. 1771-73: Tokajban hitoktató és a principisták tanítója, 1774: Nagykárolyban fil-t tanult, 1776: Máramarosszigeten grammatikát tanított. 1778. XI. 5: szent. pappá. 1780: Kolozsvárt a grammatika tanára, 1781: Breznóbányán teol-t tanult. 1783: Vácott, 1784: Pesten, 1788: Tokajban, 1790: Sátoraljaújhelyen a humaniórák tanára. 1791: Szegeden retorikát, 1796: Nagykárolyban tört-et tanított, 1797: Tatán igazgató, 1803: Magyaróváron házfőn. - 1777: és 1778. VIII: m. isk-drámáját előadták Máramarosszigeten. **

ItK 1915:218. (Prónai Antal) - Koltai 1998:311.