Magyar Katolikus Lexikon > R > Ráma


Ráma (héb. 'a magaslat'): bibilai helységnév. - 1. Benjamin ~ja (Józs 18,25) Gibeától és Jeruzsálemtől É-ra (Bír 19,13; Iz 10,29; Oz 5,8), a Jeruzsálemből É-ra vezető út mentén, nem messze Júdea határától. Izr. királya, Bása meg akarta erősíteni, de Júdea királya, Aza meggátolta (1Kir 15,17-22; 2Krón 16,1); →Ráchel sírja (Jer 31,15) ~ közelében feküdt; Jeruzsálem pusztulása (Kr. e. 587) után itt gyűjtötték össze a Babilonba hurcolandó foglyokat (40,1). A fogság után júdeaiak telepedtek le a városban (Ezd 2,26; Neh 7,30; 11,33); ma Erram. - 2. Áser ~ját (Józs 19,29) többen Er-raméval azonosítják a Safedbe vezető út mentén. Ezt a feltevést M. Noth nem fogadja el. - 3. Naftali ~ja (19,36) határváros volt; talán azonos Áser ~jával. - 4. ~ Efraimban: Sámuel próf. hazája. 1Sám 1,1 helyi változatban Ramatajimként szerepelteti, Efraim hegyén; később Ramataim (1Mak 11,34) és Arimatea (Mt 27,57; Jn 19,38); Szamariához tartozott, majd Júdea része lett (1Mak 11,34). Fekvése vita tárgya. - 5. ~ Gileádban (2Kir 8,29; 2Krón 22,6) →Ramot. - 6. A negebi ~ (Józs 19,8; 1Sám 30,27) Simeon törzsének örökrésze. R.É.

BL:1525.

Ráma: az Árpád-ház uralkodása idején Magyarország melléktartománya, Bosnyákország/Bosznia korabeli neve. - Könyves Kálmán kir. (ur. 1095-1116) a spalatói egyh. javára 1103: kiadott okl-ben ~ kir-ának is nevezte magát. II. István (ur. 1116-31) címei közül hiányzik, de II. (Vak) Béla (ur. 1131-41) óta e cím állandósult, ő vette birtokba 1132 u. a Száva jobb partját a Drina völgyéig, a Boszna és a Ráma folyók völgyét D-re a Narentáig. 1137 elején fiának, az 5 é. Lászlónak a „Bosznia hercege” c-et adta, ő 1141: vette föl a Narentába torkolló Ráma vizéről a „Ráma királya” címet, melyhez II. András (ur. 1205-35) még mint horvát-dalmát hg. Chulmiát (Hulm = Hercegovina) is hozzácsatolta. - ~ viszonya Mo-hoz eleinte hűbéri, bánjai v. fejedelmei évi adót fizettek, elismerték a m. fennhatóságot, a Sztkoronának hódoltak. Fejed-e Imre kir. (ur. 1196-1204) alatt Kulin, II. András (ur. 1205-35) és IV. Béla (ur. 1235-70) idején Ninoszláv. Az ő halála után IV. Béla ~t a szomszédos macsói ter-hez csatolta, és bosnyákországi és macsói hercegség néven vejének, Ratiszláv galíciai hg-nek adta, kinek özvegye, Anna a „Ducissa de Bosna et de Matsov” c-et viselte. Fiai, Béla (†1272) és Mihály (†1271) bírták e hgséget még V. István (ur. 1270-72) alatt is, mert a II. (Premysl) Ottokárral (ur. 1253-78) 1271. VII. 2: kötött pozsonyi békébe Béla hg-et is belefoglalták. 1272. XI: Béla hg. halála után bánsággá szervezték. →macsói bánság 88

Korbuly 1868:182. - Hóman-Szekfű V. (mell. 109.) - MTK I:107.