Ráchel (héb. 'juh'): a bibliai genealógiában az arám Lábán lánya, Jákob kiváltságos felesége (Ter 29,6-30); szolgálója, Bilha révén (jogi szempontból) anyja Dánnak és Naftalinak (30,6-8), anyja Józsefnek (30,22-24) és Benjaminnak (35,16-18). - Benjamin születésekor meghalt, és a Bételből Efratába vezető út mellett temették el; ezt az Efratát egy glosszátor Betlehemmel azonosította (35,19). - Sírját Benjamin ter-én kell keresni (1Szám 10,2), Ráma és Bétel között (Jer 31,15). A Ter 35,19 glosszája onnan ered, hogy Betlehem Efratában van. De abból, hogy Jer 31,15 idézetként Mt-ban is szerepel (2,18), arra következtethetünk, hogy az ÚSz idején is élt a hagyományban a föltevés, hogy ~ sírja Betlehem közelében van; ez azóta sem veszett ki. A tört-kritika József (Efraim és Manassze), valamint Benjamin törzsét összefoglalóan ~-törzseknek nevezi, a Lea-törzsekkel szemben. - Ikgr. A Jákob-ciklusokban szerepel találkozásuk. Lea a zsinagóga, ~ az Egyh. őstípusa (Cartres-i katedrális szobrai, 13. sz.). A barokk műv-ben is az Egyh. megszemélyesítője. Ábrázolták, amint elrejti az istenszobrokat (Ter 31,19-35), alázatát és bűnbánatát kiemelték ki. A 16. sz: Lea a tevékeny, ~ a személődő élet jelképe (Michelangelo: II. Gyula pápa síremléke). Mt 2,18 alapján a betlehemi gyermekgyilkosság jelképe (→aprószentek). R.É.

Kirschbaum III:491. - BL:1524.