Magyar Katolikus Lexikon > Q > quattrocento


quattrocento: a 15. századi itáliai művészet. - A gótikától tudatosan elszakadó és az antik mintákat követő stíluskorszak az építészetben kiegyensúlyozott arányokra, klasszikus összhangra törekedett (Brunelleschi, Alberti), a szobrászatban az anatómiai szempontból kifogástalan, minden nézetben tökéletes testábrázolást tartotta szem előtt (Angelico, Fra, Donatello, Ghiberti, Quercia) az ember szellemiségének egyidejű érzékeltetésével, a fest-ben pedig a távlat, az emberi test térbeli mozgása, a valóságos környezet hű megjelenítése és a fény-árnyék által is támogatott kompozíciós elemek kialakítását tűzte ki célként (Masaccio, Piero della Francesca, Filippo Lippi, Sandro Botticelli). A ~ a kísérletek korszaka, amely a humanista műv. szemlélettől is ösztönözve előkészítette és megalapozta a 16. sz. klasszikus, érett reneszánsz stílusát. E.G.

Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz műv-e. Bp., 1982.