🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > provincia
következő 🡲

provincia (lat. 'tartomány, táj, vidék'): 1. a római tisztségviselők hatásköre (pl. ~ urbana és ~ peregrina). - 2. minden Italián kívüli, meghódított terület/ország, melyet Rómából tisztviselő által kormányoztak. A ~ adóköteles volt. A közt. korában a győztes hadvezér és a senatus kiküldött 10 tagú bizottsága állapította meg az alaptörv-t (lex provinciae), mely a tart. viszonyait (a közig. kerületek beosztását, a városok közjogi állását) rendezte. Az első két róm. tart., Sicilia és Sardinia kormányzására Kr. e. 227-től két külön praetort választottak Rómában. Hosszú ideig a praetorok voltak a helytartók, míg Sulla akképp nem intézkedett, hogy a praetorok hivatalos évüket Rómában tartoznak tölteni, s csak azután mehettek pro praetore címmel a tart-okba. Minden helytartó a teljes hadvezéri és bírói joggal bírt, de 122-től az olyan ~kat, ahol háború folyt s így katonaságra volt szükség, csak consulok kaphatták pro consule címmel. - Kr. e. 27: Augustus és a senatus egymás között felosztották a tart-okat; Augustus azokat választotta magának, melyekben akármely okból hadseregre volt szükség, miáltal az egész haderő feltétlen ura lett. E császári tart-ok kormányzóit a cs. nevezte ki, s addig maradtak hivatalban, míg a cs-nak tetszett. A pénzügyhöz, az adók behajtásához nem volt közük, azzal a cs. külön lovagrendű procuratorokat bízott meg, akiknek tájékoztatniuk kellett a cs-t a helytartók magaviseletéről. A cs-ok általában komolyan törődtek a ~k jólétével. A kivetett adók behajtása és beszolgáltatása a községek dolga volt. A törvénykezés érdekében a községek kerületeket (conventus) alkottak, s a helytartónak minden kerület székhelyén meg kellett jelennie, hogy igazságot szolgáltasson. A községek kiküldötteiből (legati) évenként egyszer összeülő tart. gyűlésnek (concilium, commune) joga volt panaszt emelni a cs-nál a helytartó ellen. Főképp azonban a cs-kultusz volt az összejövetel célja. Egészen kivételes volt Egyiptom helyzete, melyet Augustus mint magánvagyonát lovagrendű praefectussal igazgatta. Hasonlóképp lovagrendű procurator állott egy ideig Noricum élén. - Szenátusi ~k Kr. e. 241: Sicilia, 231: Sardinia és Corsica, 197: Hispania ulterior/Baetica, 146: Macedonia, Africa, Achaia, 129: Asia, 121: Gallia Narbonensis, 74-63: Pontus et Bithynia, 67: Creta et Cyrenaica, 57: Cyprus. - Császári ~k: Kr. e. 197: Hispania inferior/Tarraconensis, 167: Dalmatia (Illyricum), 102: Cilicia, 25: Galatia, 16: Noricum, 15: Raetia, 13: Syria, 9: Moesia, Kr. u. 6: Judea, 10: Pannonia, 17: Aquitania, 17: Belgica, 17: Cappadocia, 17: Gallia Lugdunensis, 17: Germania inferior és superior, 27: Lusitania, 37: Numidia, 44: Britannica, 46: Thracia, 74: Lycia és Pamphilia, 98: Pannonia superior és inferior, 106: Arabia, 107: Dacia, 114: Armenia. - 3. az egyházkormányzatban →egyháztartomány. - 4. a szerzetesjogban →rendtartomány. **

Pecz II/1:598.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.