🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > proszkomidia
következő 🡲

proszkomidia (gör. proszkomidé, 'fölhozatal, fölajánlás'), protheszisz: a keleti liturgiákban az áldozati kenyér és bor előkészítése az előírt imák elmondása közben. - Nevét onnan kapta, hogy az első ker. századokban a lit-hoz a kenyeret és a bort a hívek hozták. Ezekből a miséző pp. v. pap kiválasztott annyit, amennyire szüksége volt, a többit az →agapén elfogyasztották. A ~ eredetileg a lit. közben, az →anafora előtt volt, de az idők folyamán csaknem valamennyi K-i rítusban a lit. elé helyezték át. Így pl. a bizánci lit-kban a →Kerub-ének alatt végezték, ennek emlékére a ppi misén jelenleg is ekkor végzik, de minden más alkalommal a mise előtt történik, ahová a 7/8. sz. folyamán került. A ~ az Úr Jézus rejtett életét jelképezi: születésétől a nyilvános föllépéséig terjedő időszakot ábrázolja. P.I.

Vicenc-Sebastia-Janeras: Introductio in liturgias Orientales. H.é.n. 3,10. - Mikita 1891:126.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.