🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > prokimen
következő 🡲

prokimen (a gör. prokeimenon, 'előterjesztés' szóból): a Szentírásból, rendszerint a zsoltárokból kiválasztott vers, melyet a bizánci rítusú istentiszteleteken énekelnek, s amely az utánuk következő szentírási olvasmány alapgondolatát vagy az aznapi ünnep eszméjét fejezi ki. P.I.

G.k. szert-tan 1937:66. - Onasch 1981:312.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.