Magyar Katolikus Lexikon > P > primicerius


primicerius (lat. primus in cera, 'az első a viasztáblán'): elöljáró. Az elnevezés az ókori római gyakorlatra utal: viasztáblára írt névsorban az első helyen álló személy. - 1. káptalani méltóság. →Chrodegang kápt. szabályzata szerint az archidiákonus után köv. kanonok, aki a diákonusok, a szertartások és az ének vez-je volt. A 10. sz-tól mellette v. helyette szerepelt az →éneklőkanonok (kántor-knk). - 2. Rómában a →pápai kancellária és a szegények ügyvédjének elöljárója. **

LThK 1933. VIII:476.