Magyar Katolikus Lexikon > P > plenáris zsinat


plenáris zsinat (lat. concilium plenare): 1983 előtt prímás joghatósági területe ill. egy adott ország püspökeit egybegyűjtő (nemzeti) zsinat, 1983-: több egyháztartományra szóló, de nem egyetemes zsinat. 2004: egy →püspöki konferenciához tartozó összes részegyház zsinata (439.k. 1.§). Mivel a ppi konf-k többnyire országosak (vö. 447-448.k.), a ~ ma is sok helyütt a nemzeti zsinattal azonos. Összehívásának gyakoriságát a jog nem szabja meg. - Közvetlen felettes hatósága a ppi konf. - Mo-on a nemzeti zsinat összehívásának és a rajta való elnöklésnek a joga ősi kiváltság alapján a →prímást illeti (vö. 4, 47, 73, 79.k.). - A ppi konf. joga a ~ összehívása a Sztszék jóváhagyásával (441.k. 1; 439.k. 1.§), színhelyének megválasztása (441.k. 2, 442.k. 1.§ 2), a napirend és a tárgyalásra kerülő kérdések meghatározása, a ~ kezdetének és időtartamának kijelölése, áthelyezése, elnapolása és föloszlatása (441.k. 4, 442.k. 1.§ 3). Az elnöklés arra a mpp-re hárul, akit a résztvevők közül a ppi konf. kiválaszt és a Sztszék megerősít (441.k. 3). - Résztvevői. 1. Meghívandók döntési joggal: a mpp-ök, a koadjutorok, a spp-ök, a területen a Sztszéktől v. a ppi konf-tól kapott sajátos feladatot betöltő egyéb címzetes pp-ök (443.k. 1.§). 2) Meghívhatók döntési joggal: a területen tartózkodó egyéb címzetes v. kiérdemesült pp-ök (443.k. 2.§). 3) Meghívandók tanácsadói joggal: a ter. ált. és ppi helynökei; a szerz. intézmények és az apostoli élet társaságai nagyobb elöljárói közül annyian, amennyit a ppi konf. v. a tartomány pp-ei meghatároznak (őket az illető területen székházzal rendelkező intézmények és társaságok összes nagyobb elöljárói választják meg); az illető területen székhellyel rendelkező egyh. és kat. egyetemek rektorai, valamint a teol. és kánonjogi karok dékánjai; a →nagyszemináriumok rektorai közül egyesek, akiknek számát ugyanúgy határozzák meg, mint a szerz. elöljárókét, s személyét az összes rektorok választják ki maguk közül. 4) Meghívhatók tanácsadói joggal: papok és más hívők. Az ő számuk nem haladhatja meg a fentebb fölsorolt tagok közül a kápt., szenátusi és pasztorális tanácsi küldöttek levonásával fennmaradó szám felét (443.k. 4.§). 5) Vendégek: a ppi konf. megítélése szerint vendégként másokat is meg lehet hívni (443.k. 6.§). A vendégeknek természetesen még tanácsadói/szavazati joguk sincs. - Akiket a ~ra összehívtak, kötelesek megjelenni, hacsak megfelelő akadály vissza nem tartja őket. Ez esetben kötelesek erről értesíteni a ~ elnökét (444.k. 1.§). Akiket döntési szavazati joggal meghívtak, de akadályoztatás miatt nem tudnak megjelenni, →képviselőt küldhetnek, aki csak tanácsadói szavazati joggal rendelkezik (444.k. 2.§). - A ~nak valódi egyházkormányzati, mégpedig elsősorban törvényhozói hatalma van. Így az egyetemes egyhjogot tiszteletben tartva rendelkezhet mindarról, ami a hit erősödésére, a közös lelkipásztori tevékenység szabályozására, az erkölcsök irányítására és a közös egyh. fegyelem kialakítására és védelmére alkalmasnak tűnik (445.k.). A ~ határozatai csak akkor hirdethetők ki, ha a Sztszék fölülvizsgálta őket. Az összes iratok fölterjesztéséről a Sztszékhez a zsin. föloszlása után az elnöknek kell gondoskodnia (446.k.). E.P.

Erdő 2003:334.