Magyar Katolikus Lexikon > P > persely


persely (lat. bursa): önkéntes pénzadomány gyűjtésére alkalmas, szűk bedobónyílással ellátott, gyakran zárható láda, zsákocska. - Az álló láda/doboz~t falba v. oszlopba építik be, falhoz v. padlóhoz rögzítik, a bőrből v. textilből varrott a hordozható ~, rendszerint nyeles zsákocska. - Az ÓSz-ben az első templom javítási költségeinek gyűjtésére készíttetett Joáa király egy láda formájú ~t a templom kapuja elé (2Kir 10,11-12; 2Krón 24,8-14). Jézus korában a (harmadik) Templomban az asszonyok udvarában, ahová a zsidó férfiak és nők egyaránt beléphettek, volt 13 ~, melyekbe a hívők a tp. különböző céljait szolgáló adományaikat bedobhatták. 7 perselyre rá volt írva a pénz rendeltetése: tüzifára, tömjénre, aranyburkolatra, galambáldozatra, szárnyasáldozatra, régi sékel, új sékel. A másik 6 egyéb adományok fogadására szolgált. Mk 12,41-44: és Lk 21,1-4: Jézus leült és figyelte, ki mennyit dob a ~be. A szegény asszony 2 fillérje a görög szövegben lepton, a dénár (1 napi napszám) 1/80-ad része volt. - Az egyh. életében a ~ az adománygyűjtés eszköze szentmise közben és a tp-okban. Szentmisén hordozható ~t visz a sekrestyés, a nagyobb tp-okban több különböző célú álló ~ is van, pl. papnevelésre, gyűjtésekre. A Szt Antal-~ a szegények számára gyűjti az adományokat. **

Kroll 1993:458.