🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pedagógusegyesületek
következő 🡲

pedagógusegyesületek, 1836.–1948. jún.: tanítók és tanárok érdekvédelmi egyesülése, a segélyezés, gyermekeik kollégiumi, tanítók vagy tanárok házaiban való elhelyezése, nevelési és oktatási tapasztalataik bővítése, szaklapjaik kiadása céljából. – Rendszeresen hívtak össze tanítói gyűléseket, tanügyi kongressz-okat, ahol a tanügy időszerű kérdéseit, a fejlesztés irányát tárgyalták meg. Az egyes felekezetek, isk.típusok, tantárgyak alapján, ill. az egyh.megyék, tanker-ek, városok, vidékek, vm-ék, stb. szerint külön is alakítottak egyesületeket. Az azonos típusú egyesülések esetenként szövetségbe tömörültek. – I. Óvók: 1836–?: Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület – 1869–?: Kisdednevelők Országos Egyesülete (KOE); lapja Kisdednevelés (1879–1944) – 1874–?: Országos Kisdedóvó Egyesület – 1896–1947(?): Az Állami Tanítók és Óvónők Országos. Egyesülete; lapja Magyar Népiskola (Újpest, 1925–1944). – II. Tanítók: 1866–1944: Izraelita Tanítók Országos Egyesülete; lapja Izraelita Tanügyi Értesítő (1886–1944) – 1872–?: Magyarhoni Tanítóegyesületek Országos Szövetsége – 1894–1948(?): (Magyar) Református Tanítók Országos Egyesülete, lapja Tanítók Lapja (Hajdúböszörmény - Debrecen - Karcag 1894. I. 1. – 1944. VII. 1.) 1889–1948: Országos Evangélikus Tanítóegyesület (Evangélikus Tanítók Országos Egyesülete), lapjai: Evangélikus Népiskola (Sopron – Körmend – Cegléd – Bp. 1889. I. 1.–1948. V.), Evangélikus Nevelő (1947. VII.–1948. VI.) – 1910–19(?): Magyar(országi) Tanítók Szabad Egyesülete (a baloldali tanítók tömörülése) lapja: Új Korszak (Bp., 1906. IV. 5. – 1919. VIII. 1.) – 1918. dec. 15.–1919. VIII: Magyarországi Tanítók Szakszervezete. – 1909–: Magyarországi Tanítóegyesületek (Egyetemes majd) Országos Szövetsége, lapja: Tanítók Szövetsége (1916–1944). – 1920–48: (Magyarországi) Katolikus Tanítóegyesületek Egyetemes Szövetsége (a kat. tanítók egyházmegyénkénti tanítóegyesületeinek szövetsége), lapja →Nemzetnevelés (1919–1944), amely korábban a kat. tanítók, majd a →Keresztényszocialista Tanítók Szakszervezetének lapja volt, →Népnevelő (1895–1919) c. 1920–: közösen adták ki. A 22.399 – 1946/IV. 3 BM sz. rend. a Szöv-et föloszlatta; vagyonát a Pedagógusok Szakszervezete bekebelezte. – Jótékonysági egyesület 1875–1948: Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja, értesítője: Eötvös-Alap (1914: 1. sz.–1943: 1. sz.). Több Tanítók Házát (diákotthont) tartott fönn. – 1855–1945: Magyar Tanítónők Országos Mária Dorothea Egyesülete. Zirzen Janka (1824–1904), Péterfy Sándor (1841–1913), →Rómer Flóris kezdeményezésére a rossz körülmények között élő tanítónők erkölcsi és anyagi támogatására, az idős, munkaképtelen tanítónők segítésére és a nőnev. ügyének támogatására alakult; a VIII. ker. Orczy téren Tanítónők Otthonát is fönntartott. – 1860-as évektől: Erdélyi Német Tanítók Szövetsége – 1868–1902: Népnevelők (Pesti, 1873–:) Bpi Egyesülete, folyóirata: a Népnevelők Lapja (1863. I.–1918. I.); 1902: beolvadt a Magyar Tanítók Otthonába, mely 1945: szűnt meg. – 1884–?: Felső Nép- és Polgári Iskolai Tanítók és Tanítónők Országos Egyesülete – 1882–?: Magyarországi Tanítók Árvaházi Egyesülete, 1890: a r. k. és g. kat. árvaház – egyesületet alapítottak – Egyetemes Tanítószövetség – 1918–?: Keresztényszocialista Tanítók Szakszervezetee, – 1921–38: Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, lapjai: Magyar Tanító (1921. I. – 1938. I.), Szlovenszkói Magyar Tanügy (1925. VII. 25. – 1927. XII. utóbb Magyar Tanügy 1928. I.–1933. XII.). – III. Polgári iskolai: 1875–1895: Polgári Iskolai Tanárok Orsz. Egyesülete, 1896–1948. VI: Országos Polgári Iskolai Tanár(ok) Egyesület(e), széháza Bp., XIV., Thököly út); a tanároknak szállást, gyermekeiknek internátust biztosított; 1948. VI: a Ped-ok Szakszerv. bekebelezte – lapjai: Polgári Iskola (1876: 1. sz.–1896. XII.), Polgári Iskolai Közlöny (1897. I. – 1924. V.), Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (1924. IX. – 1947. V/VI.). – IV. Középiskolai: elsőként 1861: a Magyar Tanárok Egylete alakult meg, 1865–: →Lutter Nándor vez-ével neve Bpi Tanáregylet, 1867: Országos Középiskolai Tanáregyesület néven többek közt Károly György Hugó közreműködésével alakult újjá. (elnökei voltak Beöthy Zsolt, Négyessy László, Ney Ferenc). 1929: a tagok egy. hallg. gyermekei részére a Csepreghy u-i székházban megnyitotta az Árpád Koll-ot; üdülője volt Balatonfüreden és Mátraházán. 1948. VI: vagyonát a Ped-ok Szakszerv. bekebelezte. Lapjai: Budapesti Tanári Egylet Közlönye (1867), Országos Középtanodai Tanáregyesület Közlönye (1868. I. –1881. XII.), Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye (1882. I. – 1944. XII.) – 1907–1947: →Katolikus Középiskolai Tanáregyesület; elnöke egy ideig →Mázy Engelbert, 1927–: tanári házat tartottak fönn, amelyben a tagok egy. hallg. gyermekeit helyezték el (→Szent Gellért Kollégium), lapja →Magyar Középiskola és a latin nyelvű →Juventus.; e tanáregyes. tagozata volt a Budapesti Katolikus Tanári Kör. – 1907–1944: Országos Evangélikus Tanáregyesület, lapja Protestáns Tanügyi Szemle (1927 – 1944), amelyet közösen adott ki az 1902 – 1944: Országos Református Tanáregyesülettel. – 1919–1944: keresztény és nemzeti irányzatú volt a →Pintér Jenő és →Sajó Sándor vezette Magyar Középiskolai Tanárok (Orsz.) Nemzeti Szövetsége, lapja Magyar Művelődés (1922. V.–1939. I/VI.) V. Gyógypedagógiai: 1901–1924(?): Siketnéma-intézeti Tanárok Országos Egyesülete – 1924–1938: Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesülete, lapjai: Gyógypedagógiai Szle (1899–1905), Magyar Siketnéma Oktatás (1906 – 1924). Siketnémák és Vakok Oktatásügye (1924. X.–1938. XII) – 1920–1938: Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesülete Az előbbi két egyes. összeolvadásából jött létre 1938: a Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesülete (VIII., Szentkirályi u. 11.), lapja: Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye (1939: 1. sz.–1944. X.), amely a Magyar Gyógyp(a)edagógia (1898, 1909 – 1938) (1922–: Magyar Gyógypedagógiai Társaság Lapja), valamint a Siketnémák és Vakok Oktatásügye (1924–1938) c. lapok folytatása. – 1922–1944(?): Budapest Székesfővárosi Gyógypedagógiai Tanárok és Tanítók Segélyező Egyesülete – 1923–: Nagyothallók Országos Egyesülete – 1972–: Magyar Gyógypedagógusokok Egyesülete. – VI. Tanítóképzői: Tanítóképző IntézetiTanárok Országos Egyesülete (1886 – 1947), székhelye Bp. XII., (Mozdony u., 1921–45: Fery Oszkár, 1945–: Kiss János altábornagy u. 40.), 1947. I. 31: a Ped-ok Szakszerv. bekebelezte; lapja: Magyar Tanítóképző (1886. I. 15.–1944. IX.) – VII. Szakoktatási: 1. a Kereskedelemügyi Min. fennhatósága alá tartozott az Iparoktatási Intézetek Tanárai Országos Egyesülete; lapjai: Magyar Iparoktatás (1896. X. – 1918); Magyar Iparoktatás Tanárainak Közlönye (1931: 1. sz.–1944. XI). – Iparostanonc-iskolsi Tanítók és Tanárok Országos Egyesülete, lapja: Magyar Iparosnevelés (1927: 1. sz.–1944: 10. sz.) – 3. Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete; lapja: Kereskedelmi Szakoktatás (1892. IX.–1944. IX.) – Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete, lapja: Gazdasági Népiskola (1911. VII. 15.–1923. V. 15.), Mezőgazdasági Népoktatás (1929. I.–1944.). – VIII. Területi szerveződések országrészek szerint: Magyar (1939–44: Délmagyarországi) Nevelők Egyesülete, lapja Nevelésügyi Szemle (1937. I.–1944. V/VI.), 186?–1918?: Erdélyi Német Tanítók Szövetsége, Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesület, Beregmegyei Tanítóegyesület, lapja: Beregmegyi Tanügy (1885.–1918); 1922? –1939?: Kárpátaljai (Podkarpatszka Ruszi) Magyar Tanítóegyesület, lapja: Magyar Iskola (1928–1931), Megyék szerint: pl. Csongrádmegyei Tanítóegyesület (al. 1868). Vármegyék szerint: 1870–1918: Aradvidéki Tanítóegylet; 1869–?: Budai (1873–: Budapesti) Tanítóegylet (24 budai tanító alapította), 1873–: 1873–?: Budapesti Hiv. Tanítótestület, 1929–1944: Budapest Székesfővárosi Iparostanonciskolai Tanárok és Tanítók Egyesülete. – IX. Tantárgyi: Magyarországi Énektanítók Országos Egyesülete, lapja: Énekszó (1933. X.–1950. V.) – Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete, lapja: Rajzoktatás (1898. V.–1944. V.) – Magyarországi Tornatanítók Egyesülete, lapja: Tornaügy (1883. V. 30.–1922. VI.); utóbbb a [Magyar] Testnevelési Tanárok Országos Egyesülete, lapja: Testnevelési Tanárok Közlönye (1933. I.–1944. XI.) – →Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete, lapja: →Katolikus Nevelés.X. Egyéb: 1873–?: Budapesti Tanítók és Tanárok Segélyező Egyesülete →Zichy Antal alapította; a tagoknak ösztöndíj és temetkezési alapot létesített (1914–17: →hadikölcsönbe fektetett vagyonuk elenyészett) – 1910–?: Felső Oktatásügyi Egyesület; híresek voltak az évenkénti „tanári összejövetelek” – 1912–1944: Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Országos Egyesület. – 1919 –1944: Tanfelügyelők Országos Egyesülete. – →Julián Egyesület. – XI: Pedagógusok Szakszervezete: érdekvédelmi szervezet. 1906–1910: Magyar(országi) Tanítók Szabad Egyesülete – 1917–1918. XII. 30: Budapesti Oktatószövetség ( – , a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének (VÁOSZ) Tanítói Szakosztálya, a Mayarszági Tanítók Szakszervete. – 1919: Fővárosi Tanítók Kommunista Csoportja – 1945–1958: Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete (1958–: Pedagógusok Szakszervezete) amely kezdeményezte és végrehajtotta a hagyományos egyesületek fölszámolását, javaik megszerzését; szerepük volt az isk-k államosításában. 1990–: több, nevet váltó ped. szakszerv. működik. Lapjai: Embernevelés (1945. IX. – 1949. VIII.); Pedagógus Értesítő (1946. I. – 1949. XII), Nevelők Lapja (1950. I. 1.–1956. X.), Pedagógusok Lapja (1957. V. 29.– 2011: is) Az egyesületeket (lapjaikkal) 1919. majd 1945(–48): a komm. ill. az utódállamok kormányzata megszüntette – helyenként (pl. 1922: Auszriában) a m. nyelvű oktatással együtt betiltotta; újjáalakulásuk után 1919–1945: csak a csonkaországiak tekinthették magukat jogfolytonosnak. Horánszky N.

A Pozsonym-i Tanító-testület 1875. évkve. Szerk. Verédy Károly és Arányi Antal. Pozsony, 1875.– Peres Sándor: A mo-i tanítóegyes-etek tört-e. Bp., 1896. – A Mo-i Tanítók Eötvös-alapjára vonatkozó közlemények. Bp., 1898. – A Hajdúvmi Tankerületi Tanítók Gönczy-egyes-ének évkve. Szerk. Csurka István. Debrecen, 1899. – A Magyar Országos Nőképző - Egyes. Bpen 1867–1907. Bp., 1908. – Tanítók évkve. Tanítók, tanítónők, lelkészek, nevelők, tanítónövendékek és a népnevelésügy minden barátjának használatára az 1908/9–1910/11. isk.évre. Szerk. Wohlmuth Ernő. Uo., 1908–1910. – Tanítók évkve az 1911/12–1913/14. isk. évre. Szerk.: Wohlmuth Ernő. Uo., 1913. – Magyar tanítók évkve. 1930/31—1931/32., 1935/36—1941/42. [5 db.] Szerk. Bene Lajos, Uo.. [1930—1941] – Havas István: Egy évtized a polg. isk. küzdelmek élén (1925—1934). Bp. 1935. – Katona Lajosné Thuránszky Irén: A Magyar tanítónők Mária Dorothea Egyes-ének félszázados tört-e. 1885 – 1935. Uo., 1935. – Baranyai–Keleti. 1941–1936. 1937. (399 tanügyi lap adataival) – Jáki. 1937–1958. Uo., 1962. (185 tanügyi lap adataival) – A Ped-ok Szakszerv-ének 50 é. tört-e. Szerk. Toldy Sára. Uo., 1970. – Tanulmányok a Magyar nevelésügy XVII – XX. sz-i tört-éből. (Uo., 1980: 169. Lantos István.: A Magyarhoni Tanítóegyletek Országos Szöv-e). – „Lázad hát már az Élet alá gyűrtje, a tanító…” (Uo., 1994: Kelemen Elemér: A mo-i ped. mozgalmak és ~) – Ped. lex. 1997. III: 164.