Magyar Katolikus Lexikon > P > parainesis


parainesis (gör. 'intés, bátorítás, buzdítás'): 1. beszéd vagy prédikáció záró része. - 2. retorikai műfaj: intő, buzdító beszéd. Magyar példája I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) →Intelmei fiához, Imréhez (lat. nyelven) és Kölcsey Ferenc írása nevelési és erkölcsi nézeteiről (1837) unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz (m. nyelven). **