Magyar Katolikus Lexikon > P > paradicsomi kiváltságok


paradicsomi kiváltságok: az →ember állapotai közül az eredeti, paradicsomi állapot külön ajándékként kapott összetevői, melyek a →természet rendjében tökéletessé és boldoggá, a természetfölötti életre (→megszentelő kegyelem) pedig fogékonyabbá tették az embert. - A Szentírásban 4 kiváltság ismerhető föl: mentesség a →haláltól (az örök életbe nem gyötrelmeken át vezetett az út; vö. Ter 2,16; 3,19); mentesség a →concupiscentiától (benső →épsége folytán az ösztönös vágyak nem homályosíthatták el az ember személyes döntéseit; vö. Ter 2,25; 3,7), mentesség a tudatlanságtól (birtokában volt minden szükséges fizikai, vallási és erkölcsi ismeretnek, ezért tudott pl. nevet adni a dolgoknak; vö. Ter 2,20), uralom a teremtett dolgok fölött (vö. Ter 1,28). - A ~at az ember az →áteredő bűnnel elveszítette. G.F.

KEK 374-379. - SM III:395. - RK 1993:342.